Színházi történetek - szobában kirakatban

Az élet folyamatosságából szemlélve a színház hely és pillanat (...) kicsit mint ünnep a hétköznapok között, amikor az idő töltődik fel, hogy testileg-lelkileg készülődünk, készülődöm, este érkezik a közönség, amikortól nem ugyanazok a "valóság" határai, mint tegnap és ma, mert megváltoznak attól, hogy itt vannak a nézők, és arra az időre ugyanarra figyelünk, ugyanazon nevetünk.