Közelkép

A kötet három aspektusból nyújt betekintést a magyar film összetett és változatos történetébe: alkotói portrékat rajzol, témákat jár körbe, formamegoldásokat vizsgál.

Az alkotói portrékban az 1945 utáni filmtörténet fontos rendezői és korszakai jelennek meg Fábri Zoltántól Jancsó Miklósig, a magyar film 1953 utáni újjászületésétől az ezredfordulóig.

Az igen szerteágazó témák filmkultúránk sokszínűségét bizonyítják, hiszen fontos filmek készültek történelmi traumáinkról (első világháború, holokauszt), a hatvanas évek gazdasági reformjának meghatározó szereplőiről, a mérnökökről, majd az azt követő pangást kifejező, válságba jutott karakterekről, de vallási motívumok is felfedezhetők bizonyos alkotásokban, a kortárs filmben pedig különös érzékenységű személyes sorsokkal találkozhatunk.

A formák tekintetében olyan sajátos történetmondó eljárásokról olvashatunk, mint az időrend felbontása, továbbá a magyar film legnépszerűbb műfajának, a vígjátéknak, valamint az igen ellentmondásos helyzetben lévő bűnügyi filmnek az alakulása az egymást követő korszakokban. Végül a rendszerváltás körül készült munkákban és a kortárs film számos darabjában a társadalmi mozgások formai következményeit kísérhetjük figyelemmel.

Gelencsér Gábor (1961) az ELTE BTK Filmtudomány Tanszékének docense. Fontosabb önálló kötetei az elmúlt évekből: Az eredendő máshol. Magyar filmes szólamok (2014); Forgatott könyvek. A magyar film és az irodalom kapcsolata 1945 és 1995 között (2015); Váratlan perspektívák. Jeles András filmjei (2016); Magyar film 1.0 (2017).