Erdély városai a XVIII-XIX. században

Létezett-e a Hasburg Birodalomban, autonóm jogi egységként batagolódó Erdélyi (Nagy) Fejedelemségben önálló városrendszer, és ha igen ez mely irányba integrálódott a XIX. századtól kezdve, mikor a nemzetállam építésének kora Közép-Európát is elérte? Milyen történeti városdefiníció segítségével ragadható meg az adott korszak és terület sajátos településhálózata? Miben áll az egyes városok különállása, és főleg, hogyan adaptálja a különálló városi jelleg az egységesítő jogi, gazdasági, kultúrális, társadalmi tendenciákat, melyek egyrészt a központi hatalomtól, másrészt az új, "privilégiumok feletti" egységtől, a nyelvi etnikumoktól érkeznek? A szerző a három kérdéskört más és más történészi szemlélettel és módszerrel közelíti meg, állandó párbeszédet folytatva a történetíró hagyománnyal.