Összehasonlító közgazdaságtan

Miért sikerült az íreknek a globális gazdaság elitklubjába bekerülniük, s miért tűnik ez a cél egyre elérhetetlenebbnek a görögök, vagy a magyarok számára? Miért tart fenn az állam még ma is kiterjedt jóléti rendszert Franciaországban, és miért nem elég „gazdag” ehhez világ legfejlettebb gazdasági hatalma, az Egyesült Államok. Hogyan virágozhat a piacgazdaság Kínában, miközben az egypárti diktatúra szorítása csak igen lassan enyhül? Ilyen és hasonló kérdésekre keres választ az összehasonlító gazdaságtan, bizonyítva, hogy a makro- és mikrofolyamatok lefutása, a gazdasági racionalitás érvényesülése a legkevésbé sem független azoktól az intézményi keretektől, amelyek között az egyes gazdaságok működnek. A történelmileg kialakult magatartásminták, kulturális és mentális modellek, rendszerré szerveződve meghatározzák a gazdasági szereplők lehetőségeit, befolyásolják döntéseiket, sőt azt is, hogy mit tartanak ésszerűnek, és mit ésszerűtlennek. A gazdasági rendszerek, országok, intézmények című kötet, amelyet most a bachelor képzés tankönyvsorozatának részeként nyújtunk át a bolognai rendszerben tanulóknak, több mint egy évtizedes közös munka eredménye. A többszörösen átdolgozott, számos egyetemen és főiskolán használt kötet mégsem a végső szó, noha ebben a formában is tartalmazza mindazt, amit e tudományterület alapjaként tarthatunk számon. A kötet szerzői és szerkesztői már gőzerővel dolgoznak egy még újabb, az alapképzés igényeinek még jobban megfelelő változaton.