Isten velünk vonul

1910-ben, egy forró júniusi délutánon Clarence Wilmot tiszteletest elhagyja a hite. Lemond lelkipásztori hivatásáról, és enciklopédiát áruló, házaló ügynöknek áll. A sikertelen, megkeseredett ember egyetlen vigasza az akkoriban terjedő újdonság: a mozi.
Clarence fia, Teddy is híján van a hitnek, de egy derék metodista lányt vesz feleségül, s az ő lányukból, Estherből, aki legfőképpen önmagában hisz és imái mindig meghallgatásra találnak, huszadik századi amerikai istennő lesz – filmcsillag, egyike a legnagyobbaknak. Esther – művésznevén Alma De-Mott – elhanyagolt fia, Clark pedig egy fanatikus vallási szekta tagjaként olyan televíziós apokalipszisben találja magát, amilyenre az utóbbi években több, világszerte megdöbbenést keltő példa akadt. Így teljesíti be azt a sorsot, amely nemcsak a Wilmot család történetéből, hanem az amerikai nemzet életében máig is ható eszményekből következik: a hol rejtetten izzó, hol hevesen fellobbanó küldetéstudat egy önfeláldozó, a megváltásra reményt adó gesztusban csúcsosodik ki.