Itália tér (rare) + Orosz húsvét (rare) + Menekülő Ló ( rare) + Kettészakadt Magyarország + Mózes ( 5 kötet )

Itália tér
Antonio Tabucchi Magvető Könyvkiadó 1980 238 oldal - Rakéta Regénytár "Két kocsin érkeztek, a Giovenizzát énekelték. Tíz suhanc, bojtos sapkával, halálfejes gallérral. Kötelet kötöttek a király nyakára, a szobor az első rántásra ellenállás nélkül lezuhant, és porfelhőt vert fel a földről. Vasúton koporsóforma láda érkezett, TÖRÉKENY felirattal, az elöljáró jelenlétében nyitották ki. A félmeztelen, rohamsisakos, Duce fölszegte állát, és úgy rémlett, mintha Garibaldi nagy szívességet tenne neki, amikor fölajánlja Olaszországot."
"Garibaldo átvágott a szélben a téren, fél kezével kalapja karimáját fogta. Megállt az emlékmű előtt, tarisznyáját letette a földre és levizelte a szobor talapzatát, közben fölnézett a Demokrácia túlságosan húsos alkarjára, amellyel a Két Világ Hősének kezéből átvette Olaszországot. - Ez Garibaldo - mondta Guidone. - Ez Garibaldo. Kiengedték."
"- Ez a javaslatom - kiáltotta Garibaldo. Odaállt a Demokrácia lábához, fél karjával átölelte, nehogy leessen. Mélységes csend lett. Az emlékmű senkiföldje volt a tömeg és a felsorakozott rendőrök között. A rendőrkapitány utasításokat adott a közelében álló beosztottjainak, fejével Garibaldo felé intett. De a tömeg már előrenyomult, körülvette az emlékmű talapzatát. Garibaldót nem lehetett volna leráncigálni, élesre kellett tölteni."
Várkonyi Mihály: Orosz húsvét (rare) - 1979 - Magvető Könyvkiadó 114 oldal - Rakéta Regénytár
"Ma már tudom: azon a délutánon, az utolsó orosz húsvétkor, amit ez a kolónia együtt tartott, csak a pontot tették valaminek a végére. Klári néni letépte magáról a ruhát, látszott, hogy alatta foltozott kombinét visel, ezzel a fehér ruhával együtt szaggatta ki magából az életet nehezítő felesleges tartozásokat. Azt kiabálta: magyar vagyok, mit akartok, hagyjatok. Később kórházba került. Sanyi bácsi magasra nyújtotta a könyvét: jó termetű ember volt, a másik-Iván hiába ugrált körülötte, nem érte el. Míg aztán egyikük - melyik? mindketten a másikat mondták utána - az elsőt meg nem ütötte. Hosszú és elkeseredett verekedés kezdődött......................
Walser Martin: Menekülő Ló
Magvető Kiadó, 1979 - 185 oldal･papír / puha kötés･ Fordul, rikkantotta Klaus Buch hátul. Fordul, rikkantotta Hel elöl. Most, rikkantotta Klaus Buch. Sabine és Helmut meglapult a vitorlarúd alatt. Hel egyszerre levetette a fürdőruhája melltartóját, elrakta, ilyen szélben egymaga is boldogul Klaus, mondta, és lefeküdt a hajó orrára. Helmut a maga profi pillantásával félrenézve szemügyre vette a mellét.. Olyan volt a két melle, mintha az is kíváncsi lett volna. Klaus Buch szerencsére úgy beszélt tovább, mintha semmi se történt volna. Halméknak van-e gyerekük? Sabine, mondta Helmut, van gyerekük? Ha megkérded a két gyereket, mondta Sabine, hogy vannak-e szüleik, akkor valószínűleg azt felelnék: Szüleink! Az istenért! Sose voltak! Amikor a kutyájukat meglátta, mondta Klaus Buch, azt hittem, gyermektelenek. Akkor miért nincs nektek kutyátok, kérdezte Sabine. Ők mindentől tartózkodnak, ami korlátozhatná a függetlenségüket, mondta Klaus Buch. Ha nekik délelőtt eszükbe jut, hogy Teneriffába repüljenek, akkor délben hagyhassák el a starnbergi házacskájukat, és este szállhassanak le Los Rodeoson, különben ő egyszerűen svábbogárnak érzi magát. Az pedig kellemetlen érzés. Iskolás korában gyakran érezte magát svábbogárnak. Jól bizonytalanban hagyta őt akkoriban Helmut... -
Börcsök Mária: Kettészakadt Magyarország
Kossuth Kiadó, 2012 - 129 oldal･papír / puha kötés
Minél kevésbé ismerünk egy kort, annál könnyebb "aranykort" csinálni belőle. Minél kevésbé ismerünk egy embert, annál könnyebb idealizálni az alakját. A történelemtanítás szeret idealizálni. Pedig nem azzal segíti a hazafias nevelést, ha mennybe viszi a múlt hőseit, hanem avval, ha azt bizonyítja: történelem sohasem volt. Mindig csak jelen van, és a jelen mindig züllöttnek, romlottnak tűnik az előző korokhoz képest, a legnagyobb költők versei bizonyítják. Következésképp a mi züllött, romlott korunk is történelem lesz egyszer. És lehet, kortársaink közül épp azokból válnak " tiszták,hősök, szentek" akikről legkevésbé tudjuk elképzelni

Freud Sigmund: Mózes/Michelangelo Mózese -Európa Könyvkiadó, 1987 - 266 oldal･papír / puha kötés･
FÜLSZÖVEG
Nem könnyű vállalkozás elvitatni egy néptől azt a férfit, akit legnagyobb fiának tisztel, különösen, ha az ember maga is ehhez a néphez tartozik. De nem lehet olyan érv, mely rábírhatna, hogy állítólagos nemzeti érdekeket elébe helyezzek az igazságnak, és különben is, a tények felderítése, megvilágítása csak haszonnal járhat.
Mózes, az ember, a zsidó nép szabadítója, törvényhozója, és vallásalapítója, olyan régmúlt idők alakja, hogy vele kapcsolatban okvetlenül felmerül a kérdés: vajon történelmi alak volt-e, vagy csupán a monda szülötte? Ha valóban élt, ez az időszámításunk előtti XIII., talán XIV. században lehetett, nincs más adatunk róla, mint a szent könyvek és a zsidók írásba foglalt hagyománya. Ha tehát nem is tudjuk teljes biztonsággal eldönteni a kérdést, a történetírók nagy többsége mégis amellett foglalt állást, hogy Mózes valóban élt, és a személyéhez fűződő kivonulás Egyiptomból valóban megtörtént. Joggal állítják, hogy Izrael népének későbbi története érthetetlen volna, hogyha ezt a feltevést nem fogadnók el. A mai tudomány általában sokkal óvatosabb lett és sokkal kíméletesebben bánik a hagyománnyal, mint a történelmi kritika kezdeti időszakában.