Színtan - Didaktikai rész

Goethe nálunk eddig alig ismert tudományos művének, a Színtannak a közreadásával olyan válogatást adunk az olvasó kezébe, amely egyaránt élvezetére szolgál majd a természettudományok kedvelőinek, az irodalombarátoknak és művészeknek. Noha a Színtan a természettudós Goethével ismertet meg bennünket, meglepetésünkre éppen az a tanulság fogalmazódik meg bennünk a tanulmány elolvasása közben, hogy szinte lehetetlen szétválasztani Goethében a költőt és a tudóst. A nagy német klasszikus természetszemlélete éppoly személyes elevenséggel nyilvánul meg geológiai, botanikai, ásványtani, meteorológiai és színelméleti írásaiban, mint panteisztikus költeményeiben, természethimnuszaiban. Meghitt, intuitív viszonya a természethez, kísérletező kedve, tárgyszerű vizsgálódásának érzékletes leírása bizonyítja, mint találkozott össze Goethe géniuszában a rendszerező tudásszomj és a művészi fogékonyság. A mai olvasó számára az elfogulatlan és kreatív természetmegfigyelés avatja kivételes élménnyé a Színtant.
Goethe Színtanának legtöbb megállapítása máig nem veszített érvényességéből. Amint Eckermann 1829. február 19-i feljegyzése tanúsítja, a költő maga is színelméletére volt a legbüszkébb; szinte, némi túlzással, költészete fölé helyezte:
"Mindazt, amit költőként alkottam, nem sokra tartom. Kiváló költők éltek koromban, még kiválóbbak előttem, s hasonlóan kiválók fognak élni utánam. De hogy századomban a színtan bonyolult tudományában én vagyok az egyetlen, aki tudja az igazat, erre büszke vagyok, és ezért sokak fölött állónak érzem magam." Vissza
TARTALOM
A német kiadó bevezetése 7
Newton és Goethe
A fizikai optikai és az esztétikai színtan különféle megközelítései 9
A mű terjedelme és a "Didaktikai rész" szerkezete 12
A válogatás megokolása 14
Goethe célja: "művészi használatra" szánt rendszerezés 16
Az új színes táblákhoz 20
Az egyes táblák magyarázata (melléklet)
Johannn Wolfgang Goethe: A színtanhoz. Szövegek
A teljes mű Előszavából 23
Egy színtan vázlata. Válogatás az 1810-ből származó főmű Didaktikai részéből 24
Bevezetés 25
Első szakasz 29
Fiziológiai színek 37
Fizikai színek 40
Kémiai színek 51
Általános nézőpontok belülről 58
Szomszédos viszonyok 62
A szín érzéki-erkölcsi hatása 65
Az esztétikai hatás 75
Toldalék (Runge Goethéhez írott levele) 84
Zárószó 88
Jegyzetek 91
Goethének a színtannal kapcsolatos írásai (válogatás) 98
Források 99
Irodalom 100
A képek jegyzéke 102
Szövegközti ábrák 104
Utalások 105