A liturgiáról ökumenikus megközelítésben (Horizontok)

Az istentisztelet, a liturgia: kultusz, amely a szó eredeti értelmében „művel, alakít”. Műveli a transzcendens és az; immanens közötti kapcsolatot, műveli a közösség személyközi kapcsolatait, és végeredményben – ezekkel összefüggésben – műveli magát a kultusziban részt vevő egyént is. A liturgia a maga intenzitásával, a hétköznapoktól elválasztott terével és idejével így nem más, mint a „személyiség érlelő kohóinak” egyike. Megjelenített dráma, amely egy átalakított világban, átalakított nyelv és jelkészlet által – átalakított embereket szül. Kötetünk szerzői, akik különböző felekezetekből érkezett kutatók (ortodoxok, római és görög katolikusok, reformátusok és evangélikusok) a vallásos létezésnek ezt a kiemelkedő aspektusát, a liturgikus dimenziót vizsgálják, s láttatják azt, ami a Kereszténységet – az, egyes felekezetek sajátosságain túl – összeköt(het)i az ünneplésben.