Cseh nyelvkönyv - csoportos és magántanulásra (Tanuljunk nyelveket! - 38 ábrával) - Saját képpel

Ismertető: A cseh nyelv a szláv nyelvek nyugati csoportjába (cseh, szlovák, lengyel, szorb) tartozik.
A cseh irodalmi nyelv nagyon korán kezd kifejlődni. Első kísérletei a 9-11. század közepéig a Cirill és Metod hittérítők által a Nagy-morvabirodalomban használt délszláv eredetű ószláv nyelvhez fűződnek. Később (Magyarországhoz hasonlóan) náluk is a latin lesz az egyház és a közigazgatás nyelve. A latin mellett azonban a cseh nyelv is erőteljesen és hamar érvényesül. Főként a 14. század közepén létesített Károly-Egyetem szilárdítja meg helyzetét. Prága mint az ország gazdasági, hatalmi központja, már addig is igen nagy szerepet játszott a cseh nyelv történetében. Így a cseh irodalmi nyelv a központi fekvésű középcseh nyelvjárásból fejlődik ki.
A 15. század elején a tudós Husz János a legmodernebb tudományos követelményeknek megfelelő (minden hangot egy betűvel jelölő) helyesírási reformot hajtja végre a cseh nyelvben. Ez még jobban hozzájárult a cseh irodalom virágzásához a 15-16. században.- További ismertető: "Belelapozás". - - - - Tartalom:
Előszó 3
Hangtani bevezetés 5
A cseh betűsor
Mit írunk a magyartól eltérően?
A magyarból teljesen hiányzó hangjelölések
Mit ejtünk a magyartól eltérően?
Magánhangzónak számító mássalhangzók
Mássalhangzók az e, i, í magánhangzók előtt
Kemény és lágy hangzók
Mássalhangzók
Mássalhangzók hasonulása
Hangsúly
1. lecke 10
A cseh főnév alakja s jelentése
A to névmás
A co, kdo kérdő névmás
A je kapcsolószó
Kérdő mondattá alakítás
A ne, neni tagadószók
2. lecke 12
Szórend
Kérdő mondattá alakítás
A főnevek neme
3. lecke 15
A főnevek többesszáma
Az -i rag előtti lágyulás
Az e hang kiesése hímnevű főnevekben
4. lecke 17
A főnevek többes száma
A magyar "egy" névelő fordítása
A 2, 3, 4 számnevek mellett álló főnevek
5. lecke 20
Általános tudnivalók a melléknevekről
A melléknév helye a mondatban
A sorszámnevek alakja
6. lecke 23
A melléknevek és melléknévi alakú névmások többes szám alanyesete
Csak többes számban használatos főnevek
7. lecke 26
Nyelvtani táblázatok
8. lecke 29
A ja, ty személyes névmások elhagyása
A vy személyes névmás használata
A ne tagadószó írása
Foglalkozást jelentő hímnemű főnevek nőnemű alakjai
Az -an végű hímnemű főnevek t. sz. alanyesete
Melléknévképzés nemzetnevekből
Megszólítási formák
Családi nevek nőnemű alakjai
9. lecke 34
Főnévi igenév
A jelen idő végződései
A -sky végű melléknevek határozószava
Alanyesettel egyező tárgyesetek
10. lecke 37
Anyagnevek
Határozószóképzés
11. lecke 40
Hangváltakozás az igéknél
Alanyesettel nem egyező tárgyesetek
A tárgyeset kérdő szavai
A se, si visszaható névmások
A ruce típusó kettős számú alakok
A ze kötőszó
12. lecke 44
Alapvető tudnivalók a főnévragozásról
Elöljárószók
A my, nás, námi alakok
A fici-feknu ige ragozása
13. lecke 49
A melléknevek tárgyesete
A jiti, jeti, zaciti igék jelen ideje
14. lecke 52
Nyelvtani összefoglaló táblázatok
15. lecke 56
Hangváltozás az elöljárós esetben
A főnevek e. sz. elöljárós esete
Elöljárós esetet vonzó elöljárószók
Általános alanyú szerkezetek
16. lecke 60
A miti-mám ige ragozása és használata
A zádny névmás
A musim ige ragozása és használata
A védéti-vim, vziti-vezmu és moci-mohu igék ragozása
Tárgyeset mint időhatározó
17. lecke 65
Felszólító mód
A psáti, clsti, chtiti igék ragozása
18. lecke 68
Melléknevek e. sz. elöljárós esete
A főnevekből képzett melléknevek leggyakoribb képzői
A személyes névmás 3. személyének többes szám tárgyesete
19. lecke 72
A főnevek t. sz. elöljárós esete
Melléknevek t. sz. elöljárós esete
20. lecke 76
Összefoglaló nyelvtani táblázatok
21. lecke 80
Múlt idő alakja
Múlt idő képzése
Múlt idő tagadása
22. lecke 84
Múlt idő képzése
Hangcsere a nésti-típusnál
Hangcsere a minouti-típusnál
Hangcsere a sednouti-típusnál
Hangcsere a kétszótagú igéknél
A múlt idő szórendje
23. lecke 87
A byti ige jövő ideje
A jsem rád kifejezés
A -li szócska használata
A személyes névmás 3. személyének e. sz. részeshatározó-esete
Megszólító eset
A podivaná-típusú melléknévi alakú főnevek
24. lecke 91
Folyamatos, befejezett igék
Ez igék jövő ideje
A sobé, si alakok
A mne, mé alakok
25. lecke 96
Befejezett és folyamatos igék
A po- igekötős jövő idők
Személytelen mondatok
26. lecke 100
Összefoglaló nyelvtani táblázatok
27. lecke 103
Részeshatározó eset
A részeshatározó eset végződése
28. lecke 107
Melléknevek fokozása
Melléknevek felsőfoka
A jako, mez kötőszók
A felszólító mód körülírt alakjai
Az igekötők használata
29. lecke 112
Melléknevek e. sz. részeshatározó esete
A proti, nnproti elöljárószók
Némely ige részeshatározó esetes szerkezete
A határozószók fokozása
30. lecke 116
Főnevek t. sz. részeshatározó esete
Melléknevek és melléknévi alakú névmások t. sz. részeshatározó esete
A jim névmási alak
31. lecke 120
Birtokos névmás és ragozása
A 3. személyű birtokos névmás
Birtokos melléknév
A Nováci - Novákovi kifejezések
32. lecke 127
33. lecke 129
A főnevek e. sz. birtokos esete
A puszta birtokos eset használata
A birtokos esettel járó leggyakoribb elöljárószók
Tagadó igealak utáni tárgy
34. lecke 135
Melléknevek e. sz. birtokos esete
Feltételes mód
35. lecke 140
Főnevek t. sz. birtokos esete
Melléknevek t. sz. birtokos esete
Határozatlan számnevek és a 5-nél nagyobb számnevek főnévi kapcsolata
36. lecke 146
Eszköz- (társ)határozó eset
A főnevek e. sz. eszközhatározó eset végződései
Melléknevek eszközhatározó esetei
Eszközhatározó esettel járó elöljárószók
37. lecke 151
Főnevek többes szám eszközhatározó esete
Melléknevek t. sz. eszközhatározó esete
Szenvedő múlt idejű melléknévi igenév
Igei főnevek
Igei melléknevek
Néhány ige eszközhatározó esetes szerkezete
38. lecke 156
Tőszámnevek
Határozatlan számnevek
Tőszámnevek kapcsolata főnevekkel
Sorszámnevek ragozása
39. lecke 162
Hímnemű főnevek ragozási áttekintése
40. lecke 167
Ismétlő
41. lecke 170
Tárgyas és tárgyatlan igék
Cselekvő és szenvedő igei szerkezetek
A szenvedő múlt idejű melléknévi igenév
42. lecke 175
A nőnemű főnevek ragozási áttekintése
Kicsinyítő képzők
43. lecke 180
Határozói igenevek
Határozói igeneves szerkezetek
Köznyelvi hangtani jelenségek
44. lecke
Az -n, -e végződésű hímnemű főnevek ragozási mintái
45. lecke 191
A neb, méls alakok
A semleges főnevek ragozási mintái
46. lecke 196
A melléknevek ragozásának áttekintése
47. lecke 201
A nebof alak
Idegen szavak ragozása
Tulajdonnevek ragozása
Latin és görög eredetű nevek ragozása
48. lecke 206
Igeragozás áttekintése
49. lecke 211
Ismétlő
50. lecke 214
Melléknevek fokozása
Határozószók fokozása
51. lecke 219
Elöljárószók áttekintése
52. lecke 224
Kötőszók áttekintése
Rövidítések
53. lecke 227
Képzők áttekintése
54. lecke 233
Nagy kezdőbetűk használata
55. lecke 237
Szemelvények 240
Nyelvtani összefoglalás 253
Mássalhangzók 253
Magánhangzók 253
Hangváltakozások 254
Hangkiesés, hangbetoldás
Alaktan. Szófajok. Általános tudnivalók 259
Hímnemű főnevek ragozása 261
Nőnemű főnevek ragozása 263
Semleges főnevek ragozása 264
Melléknév. Ragozás 265
Névmás. Személyes névmások 267
Egyéb névmások 269
Számnevek 271
Ige 272
Igeosztályok 273
Rendhagyó igék 274
Összetett igei alakok 278
Szenvedő igealakok 279
Határozószó 280
Elöljárószó 281
A gyakoribb elöljárószók magyar jelentése 282
Kötőszó 283
Indulatszó 284
Kísérő szövegek szókapcsolatainak magyarázata 285
Magyar gyakorlatok cseh megfejtése 289
Cseh-magyar szójegyzék 298
Magyar-cseh szójegyzék 333
Nyelvtani szakkifejezések jegyzéke 345
Személynevek jegyzéke 346
Felhasznált forrásmunkák 347