A vakok képzetvilága

Tóth Zoltán (1883-1940; gyógypedagógus, bölcsészdoktor) Léván kezdte tanulmányait (tanítóképző), majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen pedagógiát, pszichológiát, filozófiát hallgatott – ezekből doktorált –, és természetrajz-kémia szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1919-től az Ifjú Vakok Intézetét vezette, majd 1924-től 1940-ig a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola nemzetközi hírű igazgatója volt. Ezt a könyvet 1927-ben írta, éppen hetven évvel ezelőtt. Abban az időben már évszázados hagyománya volt hazánkban a vakok oktatásának. Tóth Zoltán könyvével mégis – képletesen szólva – „új időszámítást vette kezdetét” a vakokkal foglalkozó tudományban.