Börtönidő - Az Energol-ügyem

Csikós József íróember. Most nem mesekönyvvel jelentkezett. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Energol-ügy… Miért adjuk ki ezt a könyvet? Egyrészt azért, hogy lássák, milyen egy ország ez, másrészt, hogy nézzenek magukba mindazok (ha elolvassák a könyvet), akik súlyos erkölcsi és anyagi károkat okoztak embereknek és a bürokratikus államhatalomnak. Volt egyszer egy Energol Rt., amely olajforgalmazással foglalkozott, és igyekezett az árak alá menni, hogy olcsóbb legyen, mint a többiek. És akkor a többi forgalmazó fölháborodott. Útban lett az Energol… Mindent árulnak a magyar korrupciópiacon. Rágalmazást, piszkálást, gyanút, alapos gyanút, fülbe sugdolózást – és még sorolhatnám a választékot. S akkor robbant a sajtóban a hír: itt az évszázad olajbotránya és csalása! Jaj a bűnösöknek, különösen Csikós Józsefnek, aki mögött pártállami karrier állt. Találó robbanás. Éljen a zseniális bűnüldözés, az ügyészség; pusztuljanak a bűnösök! Aztán mégsem így lett. A bíróság megállapította, hogy nem történt bűncselekmény… Nos, e hírek már csak néhány sorban, hátul a sportrovatok környékén voltak olvashatók. Hogy ezt éveken keresztül megszenvedte sok ember? Akik börtönben raboskodtak ártatlanul? Kit érdekel? Fontos, hogy más olajforgalmazó cégek megmaradtak és megerősödtek. Lehet, hogy így volt, lehet, hogy nem. De valakik meghurcolták Csikós Józsefet. Ám azok, akik kitalálták a „hatalmas bűnügyet”, vajon most mit csinálnak? Röhögve néznek maguk elé? Mit számít nekik, hogy mennyi ember munkája kellett az igazság felderítéséhez az adófizetők pénzéből! Szinte önkéntelenül fogalmazódik meg az emberben, hogy az alaptalanul gyanúsítgatók és az alaptalanul vádolók – ha ez utóbb kiderül – rendőrök és ügyészek kártérítésre kötelezettek legyenek, mint olyanok, akik az adófizetők pénzén nem kellő körültekintéssel, rosszul végezték munkájukat. Csikós József az igazságáért folytatott sajtóhadjáratban fel fogja használni a Börtönidő-t.