Településnevek változástipológiája

Az ​a felismerés, miszerint bizonyos helynevek, elsősorban a településnevek a szemantikai tartalmukat, a morfológiai struktúrájukat, továbbá az etimológiájukat tekintve egyezéseket mutatnak, azaz névtípusokba tömörülnek, késztette a történeti helynevek kutatóit az elmúlt század közepén arra, hogy megkíséreljék a településneveket egyfajta tipológiai rendszerbe állítani. Ezt a KNIEZSA ISTVÁN által a településnevek vizsgálatára kialakított módszert – amit legfőbb kritikusa, KRISTÓ GYULA később történeti helynév-tipológiának nevezett (1976: 3) – azonban kikezdte az idő, s elsősorban kronológiai merevségét tekintve a mai tudományosság számára eredeti formájában lényegében tarthatatlanná vált. Megújítása, újragondolása ugyanakkor nem csupán a helynévkutatás vagy a nyelvtörténetírás szempontjából égetően fontos feladat, hanem a helyneveket hasznosító más tudományágak számára is, hiszen a névtipológia eredményeire nagyívű következtetéseket alapoztak – elsősorban település- és népességtörténeti szempontból – a társtudományok, főképpen a történettudomány és a történeti földrajz képviselői is.

A történeti helynév-tipológiát mindazonáltal nem csupán az egyes névtípusok nyelvi, kronológiai jellemzőit érintően kell felülvizsgálni, hanem szükségszerűen ki is kell egészíteni egy új aspektussal: a helynevek változástípusainak rendszerbe foglalásával (vö. MEZŐ 1989: 144). A nevek tipológiai rendszerének ugyanis tekintettel kell arra is lennie, hogy a helynevek – más nyelvi jelekhez hasonlóan – külső (azaz nem nyelvi) okok, illetőleg belső (azaz névrendszerbeli) motívumok hatása következtében igen gyakran különféle változásokon is keresztülmennek, amely változások a nevek alakját vagy jelentését egyaránt érinthetik (lásd ehhez még HOFFMANN 1999a: 213, 1999b: 70). A helynevekről megszerzett tudásunk ennek folytán szükségszerűen hiányos maradna, ha nem fordítanánk kellő figyelmet a változásaik nyomon követésére is. Nem is lehet kérdéses, hogy a nevek módosulása történetük szempontjából lényeges tényező, a magyar helynévkutatásban a változások vizsgálata mégis messze elmarad a keletkezéstörténeti elemzés mögött (vö. HOFFMANN 2003: 198).