Van élet a halál után(?)

Ez a könyv a széles nagyközönség részére íródott. A Szerző a tudomány határterületén barangol, a „homályos zónában”, a ma még megmagyarázhatatlannak tűnő jelenségek birodalmában. Merész célkitűzése mégis az, hogy magyarázatot adjon e jelenségekre. A kötetből kiderül, hogy hit és tudomány, materializmus és idealizmus 2500 éves vitája a jón bölcselők óta álvita volt, csupán a lét különböző dimenzióit írták le. A vallások, az idealista filozófiák a szuperfolyékony kvantumvákuumban zajló, ezért számunkra csak korlátozottan vagy egyáltalán nem észlelhető folyamatokat taglalták, míg a materializmus és a természettudományok a szuperfolyékonyságát elvesztő, kölcsönhatásra képessé vált anyag valóságát. Mindezek a kérdések most már egy paradigmarendszerben vizsgálhatók, mégpedig a modern természettudomány (kvantumfizika) paradigmarendszerében. A könyv izgalmas áttekintést ad az emberiség nagy mítoszairól, a parajelenségekről, megpróbálva ezek természettudományos magyarázatát adni. Foglalkozik az alapvető kölcsönhatásokkal, a rejtélyes „Dirac-tengerrel”, az alvás kérdésével, a végtelen titokzatos világával, és keresi létünk értelmét, ha létezik egyáltalán ilyesmi. A Szerző senkit nem akar meggyőzni. Nem azt állítja, hogy a dolgok így vannak, hanem hogy így is lehetnek. Mottója: „Szeresd azt, aki az igazságot keresi! De óvakodj attól, aki már megtalálta!”