Böngésszen kínálatunkban, majd helyezze
az Ön által választott könyvet a kosárba.
Jámborné Balog Tünde vásznai - Negyven év batikképei
- 110 oldal
- Kötés: papír / puha kötés
- jó állapotú antikvár könyv
- Szállító: Központi Antikvárium Kft.
„Balog Tünde tolmácsolásában az emberéletnek archaikus: gyermekkorunkban és néphagyományainkban rejtőzködő tartománya! tárulnak föl. Naivsága nem rafinéria, nem művészetelméleti zsákutcákból való menekülés, hanem őszintén rácsodálkozó, olykor őstehetségekre is emlékeztető vallomás.”
Bálint Sándor
„Ki sem kellett lépnie a népi imádságok szakrális világából ahhoz, hogy e kereszténység előtti hitvilág alakjait is elénk hozhassa. mivel, hogy ők is ott rejtőzködtek ez imádságokban(...) Jámborné Balog Tünde az Alföld szülöttjeként a hatalmas ég-bolt és a népi kozmogónia kiváló ismerőjeként nemcsak az éjszakai ég alakzatait hozza le nekünk a földre a maga titokzatos színvilágával magukkal ragadó lényükkel. Képzelete eljuttatta a négy elem és a fák varázslatos megszemélyesítéséig, majd a táltos, a csodaszarvas-totemős és a Boldogasszony bemutatásáig, ez utóbbival a keresztény hitszféra megközelítéséig..."
Erdélyi Zsuzsanna
„... a népművészettől nem a díszítő elemeket, még csak nem is egyszerűen a formákat tanulta el, hanem a látásmódot. Azt, amire neki, mondhatni, veleszületett hajlama volt. Úgy látja, ami vele, körülötte történik, mint egy messziről jövő emberi történés sokat jelentő jeleneteit. A világ: a belső, az emberi és a természeti-anyagi, engedelmesen hozzákezeskedik és alakot ölt a képein. Napnak, fűnek, víznek, földnek, az elemi erőknek is emberi formája van, s emberi formájukban mindnyájunknak ismerősek, mégis megőrzik elemi erejüket, idegenségüket. Alakjai nem sekélyesednek jelképpé, mert megőrzik a látvány, a tapasztalat, az élmény, a világ tartalmas sokértelműségét. És kínálják a szemlélőnek, persze, önmagukat is, az önmagában-szép képet, amelynek nem okvetlenül kell szavakra fordítanunk a jelentését... Azokat a súlyos, olykor formátlan érzelmeket, indulatokat, amelyek századokon keresztül, vagy talán az emberiség eszmélkedése óta keresték, keresik a nevüket. Ezért vonzódik Balog Tünde nemcsak a névtelen, hanem a néven nevezhető történeti, irodalmi múlthoz is, a Halotti beszédhez vagy a Soproni töredékhez. A múltat jelenvalónak, a jelent múlttal terhesnek érzi. Ezért nyílik meg arra is, amit a világirodalomban evvel a szemlélettel rokonnak érez: Homéroszra vagy Garcia Lorcára."
Lator László
„Balog Tünde nem most kezdett el erdélyi témákkal foglalkozni. Nagyanyja erdélyi származása és a magyarság sorsát és kultúráját mindig is egységben látó szemlélete régi munkáin is sokszor felelevenítette a moldvai csángó hagyományt vagy a székely balladák világát. Nem most itatta át a vásznakat az erdélyi népek könnyével-keservével, amikor a kelet felől érkező jajkiáltások még a hivatalos hatalom képviselőit is felrázták vétkes közönyükből. Nem, ezeket a képeket nem a divat szülte, mélyebbről jönnek és mélyebben is hatnak. (...) Batikjainak hagyományban gyökerező álomvilágát, festményeinek lágy színeit, s a szobraiban mutatkozó formálókedvet gyűjtötte össze, hogy írásaiban feltörhessenek a tudat — és a makai föld — mélyebb rétegeiben honos szellemek, a genetika emlékei, a volt erdők és ó-nádasok láncolt lelkei..."
Halász Péter