Vásároljon könyvet mobil készülékével egyszerűen.
1 347 din.
Várható szállítási idő
17 munkanap.

KORRUPCIÓS KOCKÁZATOK AZ ÜZLETI SZEKTORBAN - KUTATÁSI HÁTTÉRTANULMÁNYOK

Corvus, 2008
  • 99 oldal
  • Kötés: papír / puha kötés
  • jó állapotú antikvár könyv
  • Szállító: Antikvár Könyvek Kft.

Bevezetés
Jelen kötet a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének Korrupció-
kutató-központja és a Transparency International Magyarország Alapítvány együttműködésében 2008
március–április során lebonyolított empirikus vizsgálat eredményeiről számol be. A lezajlott vizsgálat
egy hosszabb távú kutatási program első fázisának (pilot research) tekinthető, melynek keretében
1. összefoglaló és elemző tanulmányt készítettünk az üzleti életben tapasztalható korrupciós jelenségekkel
kapcsolatos hazai empirikus vizsgálatokról. Ennek során kritikai módon összegeztük az
eddigi kutatások főbb eredményeit, módszertani sajátosságait és esetleges hiányosságait (lásd a
kötetben: Nagy Zita Éva – Szántó Zoltán – Tóth István János: Kutatási eredmények a magyarországi
korrupcióról. A szakirodalom áttekintése);
2. tíz strukturált mélyinterjút bonyolítottunk le vállalatvezetőkkel, s az interjúkról összefoglaló kvalitatív
elemzést készítettünk (lásd a kötetben: Pálinkó Éva – Szántó Zoltán – Tóth István János: Üzleti
korrupció Magyarországon – vállalatvezetők szemszögéből. Interjúelemzés);
3. teljeskörűen összegyűjtöttük nyolc on-line napilap és hetilap korrupcióval kapcsolatos írásait, cikkeit
a 2006. és 2007. évre vonatkozóan. A kódolt cikkek alapján részletes tartalomelemzést készítettünk,
s kvantitatív eszközökkel jellemeztük a korrupció különböző típusait (lásd a kötetben: Cserpes
Tünde – Szántó Zoltán – Tóth István János: Korrupciógyanús esetek a médiában. Tartalomelemzés
és a korrupció típusai.). (Ennek a kutatási területnek az előkészítését már 2007-ben elkezdtük az intézetben,
előzetes koncepcióalkotás és adatfelvétel formájában. Az így felhalmozott tapasztalatokat
jól tudtuk hasznosítani a mostani elemzések során.);
4. a kutatás fontosabb eredményeit zárótanulmányban összegeztük, mely a fenti három tanulmány
alapján készült el. Ezt jelen kötetben angol nyelven közöljük: Zoltán Szántó – István János Tóth:
Business Corruption in Hungary – from various angles. Research Summary.
A kutatás átfogó célja, hogy hozzájáruljon az üzleti korrupció alaposabb feltárásához, valamint mé-
lyebb megértéséhez és magyarázatához. Ehhez a kutatás során a hangsúlyt a konkrét korrupciós helyzetek
és mechanizmusok megismerésére, nem pedig a korrupció észlelésére vagy a korrupcióról kialakított vé-
lemények felmérésére helyeztük. Meggyőződésünk, hogy akár az interjúk készítése, akár a médiában
megjelent korrupciógyanús esetek feldolgozása során lehetőség kínálkozik tipikus korrupciós szitu-
ációk, tipikus korrupciós szereplők és a szereplők tipikus motívumainak feltárására. Ezek aprólékos
elemzése és típusokba sorolása pedig elengedhetetlen feltétele annak, hogy további empirikus kutatások
(célzott kérdőíves felmérések, esettanulmányok stb.) során átfogó képet kapjunk a különböző
korrupciós jelenségek finomabb szerkezetéről és tényleges elterjedtségéről. A korrupcióra vonatkozó
korábbi kutatásokhoz képest ezt a célt tekinthetjük kutatásunk új elemének, s meg vagyunk róla győ-
ződve, hogy megalapozott korrupcióellenes intézkedések meghozatalának (pl. a szabályozási vagy
az intézményi környezet megváltoztatásának) nélkülözhetetlen előfeltétele a konkrét helyzettípusok
és mechanizmustípusok alapos ismerete.
A korrupció viszonylagos állandósága és elterjedtsége ellenére elég szerény empirikus kutatási eredményeket
tudnak felmutatni a vele foglalkozó társadalomkutatók. Sokszor még a korrupció defini-
álása is vitákhoz vezet, nemigen találunk általánosan elfogadott elméleti modelleket, s szinte alig áll
rendelkezésünkre megbízható, érvényes, pontos és reprezentatív kutatási eredmény a korrupcióról.
Ez persze részben a jelenség természetéből adódik: nehezen megfigyelhető, az érintettek mindent
megtesznek az elleplezése érdekében. A rendelkezésre álló adatok ráadásul többnyire leíró jellegűek,
s azon belül elsősorban a korrupció percepciójára vonatkoznak. A hagyományos szociológiai kutatási
módszerek (kérdőíves adatfelvétel, interjú, fókuszcsoport, dokumentumelemzés, sajtóelemzés stb.)
önmagukban sokszor nem vezetnek kielégítő eredményhez. Ezért meggyőződésünk szerint a korrupció
empirikus vizsgálata során a különböző kutatási módszerek ötvözésére van szükség: a kvantitatív és
kvalitatív módszerek együttes alkalmazása nagyobb esélyt kínál a korrupciós mechanizmusok feltárására