India fölfedezése (SZERKESZTŐ Balogh András) - (Saját képpel, Szent. antikv.)

FÜLSZÖVEG
Folyik a világháború. Ülök az ahmadnagari erődben, tétlenségre kárhoztatott fogoly, s közben a világot vad tettek pusztítják. Néha rágódom, nagy dolgokra és bátor vállalkozásokra gondolok. Megpróbálom személytelenül nézni a világot... Mi az én örökségem? Minek vagyok én az örököse? Mindennek, amit az emberiség elért tízezer év alatt, mindennek, amit gondolt, érzett, amiért szenvedett, amiben örömét lelte. De nekünk Indiában különleges örökségünk is van. nem kizárólagos, mert semmi sem az, minden az emberiség közös tulajdona, valami mégis jobban vonatkozik ránk, valami, ami a húsunkban, vérünkben, csontjainkban van, s azzá tett minket, amik vagyunk, s amilyenekké leszünk... Ma India négyszázmillió önálló férfi és nő, s minden ember más, mint a többi, mind a gondolatok és érzések egyedi univerzumában él. Ha ez így van a jelenben, mennyivel nehezebb felfogni egymást végtelen sorban követő emberi lények sokarcú múltját. Valami mégis összekötötte, s ma is összeköti őket. India földrajzi és gazdasági egység, bár változatos, de egységes kultúrájú ország. Ellentmondások halmaza. Megfoghatatlan, mint a régmúlt idők legendái, szellemét varázslat tartja fogva. India mítosz és eszme, álom és látomás, mégis valami nagyon valódi, jelenlevő és szétáradó... Régen foglalkoztat ez a sajátos örökség, s annak értelmezése a jelenben. Erről szeretnék írni...
Így vall saját művének céljáról Nehru, s aligha akad, aki hitelesebben szólhatna nála Indiáról, s e hatalmas ország függetlenségért vívott harcáról. Az elkötelezett politikus és a gyötrődő ember egyszerre szól a könyv lapjairól, s térben és időben végiggondolja, végigéli a világtörténelmet: a civilizáció hajnalától a második világháború végéig, Jáva és Szumátra partjaitól egész Ázsián és Európán át az Egyesült Államokig. Az indiai filozófiáról, vallásról, történelmi birodalmak virágzásáról és hanyatlásáról, a kasztrendszerről, az indiai nyomorról, a szabad India terveiről írottak ezen a nagyon tág horizonton rajzolódnak ki a könyv lapjain, Nehru világhírű könyvének megjelenésével olyan mű kerül az olvasó kezébe, amelyből valóban felfedezheti magának Indiát. Vissza
TARTALOM
Előszó 7
Az ahmadnagari erőd
Húsz hónap 15
Éhinség 16
Háború a demokráciáért 18
Idő a börtönben: ösztönzés a cselekvésre 21
A múlt viszonya a jelenhez 25
Életfilozófia 27
A múlt terhe 39
Badenweiler, Lausanne
Kamala 47
Házasságunk 49
Az emberi kapcsolatok problémája 52
1935. karácsony 54
Halál 55
Mussolini. Visszatérés 57
A keresés
Az indiai múlt panorámája 63
Nacionalizmus és internacionalizmus 67
India erje és gyengesége 69
India keresése 73
Bhárat Mátá 76
India sokfélesége és egysége 78
Utazás Indiában 81
Általános választások 83
A tömegek kultúrája 86
Két élet 87
India fölfedezése
Az Indus-völgyi civilizáció 91
Az árják érkezése 95
Mi a hinduizmus? 97
A legkorábbi emlékek, írásbeliség, mitológia 100
A Védák 103
Az élet elfogadása és tagadása 106
A szintézis és alkalmazkodás. A kasztrendszer kezdetei 111
Az indiai kultúra folytonossága 115
Az Upanisadok 117
Az individualista filozófia előnyei és hátrányai 122
Materializmus 126
Az eposzok. Történelem, tradíció és mítosz 130
A Mahábhárata 138
A Bhagavad Gítá 142
Élet és munka az ókori Indiában 144
Mahávira és Buddha: a kaszt 155
Csandragupta és Csánakja. a maurja birodalom megteremtése 158
Az állam szervezete 162
Buddha tanítása 166
Buddha Története 169
Asóka 172
A korokon át
Nacionalizmus és imperializmus a gupták idején 181
Dél-India 187
Békés fejlődés és a hadviselés módszerei 188
India szabadság után vágyik 191
Haladás szemben a biztonsággal 193
India és Irán 197
India és Görögország 202
A régi indiai színház 211
A szanszkrit nyelv életereje és kitartása 221
Buddhista filozófia 228
A buddhizmus hatása a hinduizmusra 234
Hogyan szívta fel a hinduizmus a buddhizmust Indiában? 239
Az ind filozófiai szemlélet 242
A filozófia hat rendszere 246
India és Kína 258
Indiai kolóniák és az indiai kultúra Délkelet-Ázsiában 267
Az indiai művészet hatása külföldön 279
A régi indiai művészet 283
India külkereskedelme 289
Matematika az ókori Indiában 291
Gyarapodás és hanyatlás 298
Új nehézségek
Az arabok és a mongolok 309
Az arab kultúra virágzása és kapcsolata indiával 315
Ghazni Mahmud és az afgánok 318
Az indo-afgánok. Dél-India. Vidzsajanagar. Bábar. Tengeri hatalom 323
Vegyes kultúra és növekedése. Pardá. Kabír. Guru Nának. 327
Amír Khusrau 333
Az indiai társadalmi szerkazet. A csoport fontossága 336
A falusi önkormányzat. A Sukra Nítiszára 339
A kaszt elmélete és gyakorlata. A nagycsalád 349
Bábar és Akbar: az indiaivá válás folyamata 354
Ázsia és Európa különbözősége a technikai fejlődésben és alkotó energiában 360
Közös kultúra kialakulása 367
Aurangzeb visszaforgatja az idő kerekét. A hindu nacionalizmus fejlődése. Sivádzsí 371
A maráthák és az angolok harca a hatalomért. Az angolok győzelme 375
India elmaradottsága, az angol szervezés és technika felsőbbrendűsége 382
Randzsít Szingh és Dzsai szingh 386
India gazdasági helyzete. A két Anglia
Az utolsó korszak
A brit uralom megszilárdulása és a nemzeti mozgalom kibontakozása. A birodalom ideológiája. az új kaszt..... 395
Bengál kifosztása hozzájárul az angliai ipari forradalohoz 406
India iparának elpusztítása, a mezőgazdaság hanyatlása 409
India politikailag és gazdaságilag függő országgá válik 415
Az indiai államok rendszerének kialakulása 421
Az indiai brit uralom ellentmondásai. Rám Móhan Rój.
A sajtó. Sir William Jones. Angol oktatás Bengálban 428
Az 1857-es nagy felkelés. Fajgyűlölet 442
A brit uralom módszerei: Egyensúly és ellensúly 447
Az ipar fejlődése: tartományi különbségek 452
Reformátor és egyéb mozgalmak a hinduk és a muzulmánok között 458
Kemál pasa. Nacionalizmus Ázsiában. Ikbál 478
A nehézipar kezdetei. Tilak és Gókhalé. Külön választókerületek 481
Az utolsó korszak
Nacionalizmus az imperializmus ellen. A középosztályok tehetetlensége. Jön Gandhi 489
Gandhi vezetése alatt tetterős szervezetté válik a Kongresszus 496
Kongresszus párti kormányok a tartományokban 504
Indiai dinamizmus a brit konzervativizmus ellenében 511
A kisebbségek kérdése. A Muzulmán Liga: M. A. Dzsinnah 524
A Nemzeti Tervbizottág 543
A Kongresszus és az ipar: nagyipart vagy kézműipart 554
A kormány megállítja az ipari növekedést. A háborús termelés letérés a normális termelés útjáról 563
Az utolsó korszak
A második világháború. A Kongresszus kialakítja külpolitikáját 575
A Kongresszus álláspontja a háborúról 583
Hogyan fogadtuk a háborút 588
A Kongresszus újabb javaslata és a brit kormány elutasítása
Mr. Winston Churchill 597
Egyéni polgári engedetlenség 607
Pearl Harbor után. Gandhi és az erőszakmentesség 610
Feszültség 619
Sir Stafford Cripps Indiába látogat 625
Kiábrándulás 640
A kihívás: Angolok, távozzatok Indiából! 646
Ismét az ahmadnagari erődben
Az események láncolata 661
A két háttér: az indiai és az angol 662
Tömegmegmozdulások és elnyomásuk 668
A külföldi visszhang 677
Reagálások indiában 679
India betegésge: az éhinség 682
India életrevalósága 688
India visszamaradt növekedése 696
Vallás, filozófia és tudomány 701
A nemzeti eszme fontossága. A változások szükségessége Indiában 708
India: Felosztás vagy erős nemzeti állam vagy egy nemzetek fölötti állam központja 720
Realizmus és geopolitika. Világhódítás vagy világszervezet. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió 736
Szabadság és birodalom 752
A népesség kérdése. Csökkenő születési ráta és nemzeti hanyatlás 756
Mai gondolatok egy régi kérdésről 764
Epilógus 771
Utóirat 777
Utószó 781
Név- és tárgymutató 797