Rácsok és virágok - Vitéz Ferenc versei

Bényi Árpád gondozta a Bihari rajztanári Studió munkáját, 1980-tól 12 éven át vezette a nyíregyházi tanárképző főiskola rajz tanszékét, kezdeményezte a debreceni Medgyessy Ferenc Gimnázium művészeti tagozatának létrehozását, elnöke volt a Munkácsy Trilógiáért Alapítvány kuratóriumának. Művészeti és pedagógia tapasztalatait összegző könyve Ecset és stafeláj címmel jelent meg 1998-ban. 75. születésnapai kiállításán - az 1956-os forradalom 50. jubileumának - önálló blokkban szerepelt az a 20, ötvenhatra emlékeztető festménye, amelyet felajánlott Debrecen városának. A családi hagyatékban további 25 olajkép és 10 akvarell található ebben a témában. S szinte az egész életművet áthatja a börtönévek és a megtorlás emléke: a rácsok soha nem hagyták szabadon lélegezni a virágokat...Bényi Árpád költői nyelven fogalmazta meg művészi céljait: " Szeretném, ha a képeimen minden színfolt levetné evilági bábrongyait, és a pillangó súlytalanságával ecsetvillanássá válna a tömeg."