Egy amerikai közlegény kalandjai

Részlet a könyvből: "Wesley Jackson a Valenciát énekli és fontos levelet kap Nevem Wesley Jackson. Tizenkilenc éves vagyok és kedvenc nótám a Valencia. Azt hiszem, előbb-utóbb mindenki ráakad a maga kedvenc nótájára. Én már biztosan megleltem a magamét, hiszen éjjel-nappal csak ezt fújom. Hát nem gyönyörű, ahogy egy magas, vékony hang egyre csak azt hajtogatja, hogy: Valencia! Földi éden, Hol szelíden Rád nevet a napsugár! Valencia! Tám-tá-rám-tá, Tám-tá-rám-tá, Tám-tá-rám-tá-tám-tá-rám?! Meg sem lehet lenni ebben a nyomorúságos világban nóta nélkül. Mindenkinek megvan a maga gondja-baja - bajban pedig énekelni kell. Harry Cook, a barátom például folyton azt fújja, hogy: Sose vénülnél meg, hogyha rajtam állna!"