Szemben a történelemmel - A NEMZETISÉGI KÉRDÉS A RÉGI MAGYARORSZÁGON + Nemzetlét-nemzettudat-értelmiség - TANULMÁNYOK

1.

TARTALOM:

A nemzeti kérdés elméleti problémái
A nemzet fogalmáról 9
A nemzeti öntudat kifejlődése 23
A nacionalizmus változatai 38
Nemzeti jelleg, nemzeti hovatartozás 50
A nemzeti kérdés Marx és Engels munkásságában 61
Lenin és a nemzeti kérdés 72
A nemzetiségek és az asszimiláció 83
Vihar előtt
A nemzeti mozzanat a történetírásban 101
Békés századok 130
A nyelvi harc kezdetei 147
Eszmei indítások 162
A szláv program 174
A reformkori liberalizmus 190
Oldás és kötés 204
A lengyel közvetítés 224
A szabadságharc sodrában
Magyar illúziók 239
A másik oldalon 253
A konfliktus 273
Meghiúsult kísérletek 288
Bem példája 295
Teleki László külön útja 309
A kormány hangja 323
Balcescu küldetése 337
Szemere Bertalan és a nemzetiségi törvény 353
Emigrációban
Első kísérletek 369
A kiutahiai alkotmányterv 387
Klapka és Teleki 397
Kossuth Duna-konföderációs terve 408
Összeomlás felé
Új alapokon? 421
Eötvös József 438
A kiegyezés 449
Az 1868: XLIV. tc. és a nemzetiségek válasza 461
Sötét évtizedek 471
"Fehér hollók" 493
Mérleg 512
A háború és a "nemzeti" államok kialakulása 523
Epilógus 539

2.

Huszár Tibor tudományos munkássága közérdekű, mert a szocialista társadalomépítés számos jövőbe mutatón elméleti kérdését gondolja újra. Új könyvének is alaptémája az értelmiségkutatás. Mégis sokkal több ennél, sokkal szélesebb összefüggéseket ölel fel.
Tudatosítja Huszár Tibor, hogy a nemzeti történelem tanulságainak értelmezése, a kulturális örökségünkhöz való viszony szellemi életünk egyik legérzékenyebb kérdésévé vált. A történelmi tudat néhány szerkezeti jellegzetességét vizsgálva bizonyítja, hogy a múlt kutatásában a mindenkori jelen ellentmondásai vetülnek ki, érzelmek fogalmazódnak meg. a magyar szociológia és a társadalomrajz történetével, hagyományaival foglalkozva hangsúlyozza, hogy az ország felfedezését megmérését szolgáló kísérletek, a társadalmi önismeret igénye elválaszthatatlan értelmiségi mozgalmak historikumától. Az MKP értelmiségpolitikájáról szólva differenciált, tárgyszerű, pontosan dokumentált elemzést és tényfeltárást kapunk az 1944-49 között lezajló változásokról. A közművelődést elemző dolgozatának meghatározó gondolata, hogy a mennyiségi műveltségeszmény elavult, ugyanakkor a szakmai és egyetemes műveltség kölcsönösen feltételezik egymást. S ez az ellentmondás napjainkban minduntalan újratermelődik. Az értelmiségkutatás új kérdéseit taglalva megállapítja, hogy a valóság változásai következtében az értelmiség funkciója, összetétele, feladatköre, felelőssége, érdekeltsége, munkájának hatósugara, hatékonysága alapvetően megváltozott. s végül szól a településfejlesztés új s legújabb gondjairól. Vagyis: ismételten közgondolkodásunkat foglalkoztató lényeges kérdésekről mondja el véleményét Huszár Tibor.

TARTALOM:

Reflexiók a nemzeti érték kutatásához (bevezető) 9
A folytonosságról és megszakítottságról 20
A nemzet fogalmának alakváltozásáról 33
Hagyományőrzők és újítók. A szerkezeti változások mélységei, dimenziói 55
A magasabbrendűség idóluma és a nemzetiségi politika csapdái 80
Még egyszer a folytonosságról és megszakítottságról, a "sorskérdésekről" és azok megoldási lehetőségeiről 81
Az értelmiségszociológia és -szociográfia hazai történetéhez
Prológus - A szociológia magyarországi előtörténete 109
A magyar etaistákról. Az irodalmár értelmiségiről 115
A dzsentri fogalmáról, az ún. történelmi középosztályról 122
Az újkonzervatív irányzatok középosztályszemlélete 139
A polgári radikalizmus értelmiségfelfogása 150
A reformkonzervativizmus irányzatai a két világháború között 186
A nemzeti radikalizmus és a népi irányzatok középosztály- és értelmiségfelfogása 216
Az utak elválnak - népi szociográfia és szociológia a negyvenes évek fordulóján 241
Az esszéműfaj. A neoliberális és szocialista irányzatok előnyben részesítése 291
Az értelmiségszociológia kérdése a korabeli kommunista irodalomban, és publicisztikában 297
Az MKP értelmiségpolitikájának változásairól (bevezető)
Új Szellemi Front. Vita a szövetségi politika határairól és tartalékairól - 1945. április-május 315
A Szabad Nép és a Haladás vitája 318
Az értelmiségpolitika változása és "megmagyarázhatatlan" pálfordulása 389
Művelődés - közművelődés - értelmiség
Művelődési kiváltságok, történelmi előzmények 419
Művelődés, közművelődés, értelmiség 419
A tömegoktatás és népművelés kialakulása hazánkban 434
A művelt ember fogalmának alakváltozásai 447
A latin iskolák öröksége 460
A technikai forradalom és a harmonikusan fejlett ember 463
A korai szakosodás és az "emberi nem kulturális egysége" 469
Társadalmunk műveltségi szerkezete 476
Az iskolarendszer és a társadalmi helyzetváltoztatás dinamizmusa 486
Műveltségeszmény és iskolarendszerünk 496
Munkaerő-tervezés és köznevelés 499
A köznevelési rendszer és munkaerőgazdálkodás. Szakember- és oktatásvezetés 501
Korai szakosodás és a szocialista műveltségeszmény 512
Egységes középfokú képzés 515
Értelmiségképzés és felsőfokú szakemberképzés 539
Az értelmiség fogalma és funkciója 539
Felkészülés az értelmiségi szerepkörökre 554
Szociológiai meghatározók 556
A "pedagógiai élethelyzet" és az értelmiségi szerepkörre való felkészülés 570
Az értelmiség és a közművelődés 576
Hazai hagyományok 582
A kultúra: tudás, életforma, magatartás 591
Nyitottság és kultúraközvetítés 596
A női diplomások és a közművelődés 598
A településhálózat egyenlőtlenségei. A falun élő diplomások 601
Létviszony és időgazdálkodás 603
Epilógus - összefoglalás 619
Új kérdések, megválaszolatlan dilemmák az értelmiségkutatásban 623
A falu a társadalomban - társadalom a faluban 667
Irodalom 707