Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I-V.

történelmi földrajzot, mint önálló tudományágat Csánki Dezső 1890 és 1913 között kiadott hatalmas vállalkozása teremtette meg. A történeti Magyarország minden vára és kastélya, városa és mezővárosa, helységei — sok azóta eltűnt település és puszta is — majd az adott megye valamennyi birtokosa, végül főispánjai feldolgozásra került, a vármegyék szerint, betűrendben.

A munka páratlanul gazdag forrása a településtörténet és a helytörténet kutatóinak a családok, nemzetségek feldolgozásához. Helynévalakjai a nyelvészet gazdag forrásanyagát jelentik, egyházi és világi épületekre utaló adatai a régészek gyakran használt segédeszközei. Emellett mindenki érdeklődésére számot tarthat, akit érdekel szűkebb vagy tágabb környezete, lakóhelye múltja, történelme.
Csánki Dezső „Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában" című, ötkötetes történeti helynévtárának helynévmutatóját immár közel száz éve nélkülözi a magyar tudományosság. Használói tudják, milyen időrabló munkával jár a nevek (adatok, olvasatok) megkeresése. Ördög Ferenc a magyar névtudomány ismert kutatója a Csánki-indexben nemcsak Csánki olvasataira, hanem valamennyi helynév valamennyi ortográfiai és egyéb változatára is rámutat. A történészek, geográfusok, nyelvészek, néprajzkutatók, hidrológusok, zoológusok, botanikusok kiemelkedő fontosságú kézikönyvéhez készített mutató nélkülözhetetlen a helytörténeti, névtani, család-, gazdaság-, társadalom-, birtoklás-, egyháztörténeti kutatók számára, de jól hasznosíthatják a nemzetiségi viszonyok iránt érdeklődők is. Utalásai segítségével könnyűszerrel megtalálható bármelyik név. Használata hatalmas idő- és energiaveszteségtől kímélheti meg az érdeklődőt.