Böngésszen kínálatunkban, majd helyezze
az Ön által választott könyvet a kosárba.
Neuro-ophthalmologia ÚJABB DIAGNOSZTIKÁK ÉS TERÁPIÁK - KORSZERŰ ETIOPATHOMECHANIZMUSOK - A LÁTÁSSÉRÜLTEK REHABILITÁCIÓJA NAPJAINKBAN
- 423 oldal
- Kötés: kemény kötés
- jó állapotú antikvár könyv
- Szállító: Könyvtársaság Antikvárium
A kézikönyv alapját az eddig Magyarországon megjelent neuro-ophtalmologiai kézikönyvek (1996, 2007) időtálló fejezetei alkotják, melyeket a legmodernebb klinikai, diagnosztikai és szisztémás kezelési lehetőségek ismertetése egészít ki, így a kötet teljes képet ad a központi idegrendszeri eredetű látásvesztések és szemmozgászavarok valamennyi dimenziójáról.
A korábbiakhoz hasonlóan a könyv fejezeteit az ország legkülönbözőbb orvosi műhelyeiben – különféle szakterületeken és a neurorehabilitáció területein – dolgozó 53 elméleti és gyakorlati szaktekintély írta.
A kézikönyv minden érdeklődő számára átfogó kép et ad a neuro-ophtalmologia világában rendelkezésre álló legfrissebb ismeretekről. Különösen nagy haszonnal forgathatják a szemorvosok és neurológusok mellett az idegsebészek, traumatológusok, radiológusok, valamint a kardiovaszkuláris betegségek és a stroke szakemberei. A könyv zárófejezetében helyet kapnak a látásukat vesztett emberek rehabilitációjának legkorszerűbb módszerei is. A kötet a rezidenseknek is segít a szakmai orientációban, az izgalmas összefüggéseket felmutató neuro-ophthalmologia nehéz határterületi tudományának megismerésében.
Tartalom
Előszó 9
1. A NEURO-OPHTHALMOLOGIA JELENTŐSÉGE, FELADATA 11
1.1. A Neuro-Ophthalmologia jelentősége, feladata 12
1.1.1. Somlai Judit: A Neuro-Ophthalmologia jelentősége, feladata a szemorvosok klinikai gyakorlatában 12
1.1.2. Kovács Tibor: A Neuro-Ophthalmologia jelentősége a neurológiai gyakorlatban 13
2. CÉLKITŰZÉSEK ÉS ÚJABB EREDMÉNYEK A NEURO-OPHTHALMOLOGIAI KLINIKAI GYAKORLATBAN 15
2.1. Benedek György: A látórendszer párhuzamos információfeldolgozási mechanizmusai 16
2.2. Balázs Csaba: Egy új irányzat: a neuro-endokrin-immunológia 20
2.3. Pfliegler György: A látó- és szemmozgató rendszer érintettsége belgyógyászati megbetegedésekben 22
2.4. Molnár Mária Judit: A neuro-ophthalmologiai betegségek genetikai vonatkozása 27
2.5. Vajda János: Újabb ismeretek az idegsebészeti gyakorlatban a látórendszerre vonatkozóan 31
2.6. Szeifert György, Szeifert Jenő: A gamma kés stereotaxiás sugársebészet szerepe neuro-ophthalmologiai kórképek kezelésében 33
2.7. Szikora István: Neuro-ophthalmologiai tüneteket okozó kórképek neurointervenciós kezelése 38
2.8. Kovács Tibor: A neuropatológia újabb eredményei: demyelinisatiós és konformációs betegségek 44
3. A HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJABB SZEMÉSZETI VALAMINT KIEGÉSZÍTŐ VIZSGÁLÓ ELJÁRÁSOK 47
3.1. A látópályarendszer funkcionális vizsgálatai 48
3.1.1. Somlai Judit: A nemzetközi gyakorlatban is alkalmazott neuro-ophthalmologiai vizsgálat algoritmusa 48
3.1.2. Janáky Márta: A látásélesség vizsgálatának objektív és szubjektív módszerei 54
3.1.3. Janáky Márta: A kontrasztérzékenység vizsgálata 57
3.1.4. Aczél Klára: A színlátás vizsgálata 60
3.1.5. Farkas Ágnes: Az elektroretinográfia (ERG): A retina elektrofiziológiai vizsgálata 64
3.1.6. Janáky Márta: A látópálya rendszer funkcionális vizsgálatai elektrofiziológiai módszerekkel 72
3.1.7. Somlai Judit: A hagyományos és modern látótérvizsgálatok klinikai jelentősége a látópálya-megbetegedések topográfiai diagnosztikájában 76
3.1.8. Gács Gyula, Szilvássy Ildikó: Látótérkiesések diíferenciáldiagnózisa a betegágynál 82
3.1.9. Récsán Zsuzsa, Szepessy Zsuzsa: A fluoreszcein angiográfia és az optikai koherencia tomográfia szerepe a látóidegfő keringészavarainak vizsgálatában 88
3.1.10. Somfai Gábor Márk, Simó Magdolna, Tátray Erika: A papilla és macula optikai koherencia tomográfiás vizsgálata neurodegeneratív betegségekben 93
3.2. A szemmozgások neuro-ophthalmologiai vizsgálatai 100
3.2.1. Soproni Anna, Domsa Patrícia: A veleszületett szemmozgászavarok diagnosztikája,
differenciáldiagnosztikája és kezelése 100
3.2.2. Pálfia Judit, Pálfia Ernő: A Polateszt eljárásról 115
3.2.3. Salomváry Bernadett: A pupillomotoros pálya fiziológiája és vizsgálómódszerei 122
3.2.4. Somlai Judit: A neuro-ophthalmologiai klinikumban alkalmazott kettőskép-elemző módszerek 127
3.3. A kiegészítő vizsgáló eljárások 130
3.3.1. Barsi Péter: A carotis-vertebralis duplex ultrahangvizsgálata 130
3.3.2. Pánczél Gyula: A transcranialis Doppler-vizsgálat 134
3.3.3. Németh János, Harkányi Zoltán, Morvay Zita: Színkódolt Doppler-ultrahangvizsgálat orbitabetegségekben 142
3.3.4. Csákány Béla, Németh János: A szemészeti ultrahangvizsgálat szerepe a Neuro-Ophthalmologiában 146
3.3.5. Molnár Mária Judit: Az EMG-ENG szerepe a neuro-ophthalmologiai kórképek diagnosztikájában 149
3.3.6. Kenéz József: A komputertomográfiás vizsgálatok 153
3.3.7. Várallyay György, Kozák Lajos Rudolf: Neuroradiológia, Funkcionális MRI 159
3.3.8. Szirmai Ágnes: Újabb ismeretek az otoneurológiában a látó- és szemmozgató rendszerekre vonatkozóan 166
3.3.9. Gulyás Szilvia: A szemmozgások electrooculographiai (EOG) vizsgálata 168
3.3.10. Nemes László: Familiáris thrombophiliák jelentősége a klinikumban. Új utak az antikoaguláns kezelésben 172
3.3.11. Tóth Szabolcs: Újabb elgondolások a kiváltott válaszok szerepéről az agytörzsi szemmozgászavarok diagnosztikai megerősítésében 179
4. A RETINA ÉS A LÁTÓIDEG (VIZUÁLIS-, SZENZOROS RENDSZER) MEGBETEGEDÉSEI 181
4.1. A retina és a látópálya veleszületett megbetegedései 182
4.1.1. Farkas Ágnes: A retina öröklődő betegségei 182
4.1.2. Janáky Márta: Az elektroretinográfia és a látókérgi kiváltott válasz jelentősége a retina és /vagy látópálya megbetegedésekben 191
4.1.3. Janáky Márta: A látópálya veleszületett megbetegedései 196
4.1.4. Somlai Judit: A phacomatosisok 199
4.2. A látóideg szerzett megbetegedései 203
4.2.1. A látóideg gyulladásos megbetegedései 203
4.2.1.1. Lovas Gábor: Retrobulbaris opticus neuropathia - a neurológus szemszögéből 203
4.2.1.2. Illés Zsolt: Neuromyelitis Optica (Devic-betegség): Egy régi kórkép új koncepciója 207
4.2.1.3.Somlai Judit: A látóideg szerzett gyulladásos megbetegedései - a neuro-ophthalmologus szemszögéből 212
4.2.2. A látóideg keringési zavarai okozta kórképek 217
4.2.2.1. Pfliegler György: A látóideg vascularis kórképei - belgyógyászszemmel 217
4.2.2.2. Nieszner Éva: Az „intracerebralis kisérbetegség" cardiovascularis háttere 222
4.2.2.3. Somlai Judit: A látóideg vascularis megbetegedései - a neuro-ophthalmologus szemszögéből 226
4.2.3. A látóideg kompresszióját okozó kórképek 236
4.2.3.1. Vajda János: A látóideg kompresszióját okozó kórképek - az idegsebész szemszögéből 236
4.2.3.2. Salomváry Bernadett: A látópályarendszer kompresszióját okozó daganatos megbetegedések neuro-ophthalmologiai vonatkozásai 240
4.2.4. A látóideg traumás sérülései 247
4.2.4.1. Szeifert György, Somlai Judit: A Neuro-Ophthalmologia jelentősége a koponyatraumák diagnosztikájában és kezelésében 247
4.2.5. A látóideg toxikus léziói 254
4.2.5.1. Klein Vera: A nutricionális és toxikus látópálya-megbetegedések 254
4.3. A koponyaűri nyomás fokozódás szemtünetei 256
4.3.1. Somlai Judit: A koponyaűri nyomásfokozódás szemtünetei 256
4.3.2. Szilvássy Ildikó, Gács Gyula: A nagy vakfolt tünetcsoport 265
5. A SZEMMOZGATÓRENDSZEREK MEGBETEGEDÉSEINEK NEURO-OPHTHALMOLÓGIAI VONATKOZÁSAI 271
5.1. A pupillomotoros pályarendszer megbetegedései 272
5.1.1. Somlai Judit: A pupillomotoros pályarendszer leggyakoribb megbetegedései a klinikai gyakorlatban 272
5.2. Perifériás neurogén paresisek 279
5.2.1. Deák Andrea: A veleszületett szemmozgászavarok 279
5.2.2. Somlai Judit: A szerzett perifériás szemmozgászavarok főbb klinikai tünetcsoportjai,
differenciáldiagnosztikája, kezelési lehetőségei 285
5.3. Az agytörzsi funkciózavarok okozta neurogén paresisek 292
5.3.1. Somlai Judit: Az agytörzsi funkciózavarokhoz társuló szemmozgászavar-típusok, a magassági lokalizáció klinikai jelentősége, modern kezelési alapelvek 292
5.3.2. Szirmai Ágnes: Az otoneurológia klinikai jelentősége az agytörzsi működészavarok diagnosztikájában 300
5.3.3. Geréby György: A comatosus beteg szemmozgásainak vizsgálómódszerei 304
5.4. A supranuclearis szemmozgató rendszerek, és klinikai jelentőségük 311
5.4.1. Gulyás Szilvia: A szemmozgások supranuclearis szabályozása és zavarainak jelentősége 311
5.5. Az ún. pseudoparesisek és kevert típusú szemmozgászavarok 318
5.5.1. Fornádi László S: A neuromuscularis junctio megbetegedései és diífereciáldiagnosztikájuk 318
5.5.2. Somlai Judit: Az úgynevezett kevert típusú szemmozgászavarok és a pseudoparesisek főbb jellemzői, differenciáldiagnosztikájuk 324
5.5.2.1. Az ún. nem-izolált szemizomparesisek 324
5.5.2.2. Myogén paresisek 328
5.5.2.3. Az ún. ocularis myasthenia gravis 330
5.5.3. Balázs Csaba: Az endokrin myopathia és orbitopathia 334
6. AZ ORBITA MEGBETEGEDÉSEI 339
6.1. Korányi Katalin: Az orbita betegségeinek diagnosztikája és terápiája 340
6.2. Pulay György: Az orbita traumás sérülései 351
7. A NERVUS FACIALIS NEURO-OPHTHALMOLOGIAI VONATKOZÁSAI 367
7.1. Gádor Ildikó: A nervus facialis tumoros laesiói 368
8. A FEJFÁJÁSOK NEURO-OPHTHALMOLOGIAI VONATKOZÁSAI 373
8.1. Ertsey Csaba: A fejfájások neuro-ophthalmologiai vonatkozásai a neurológus szemszögéből 374
9. REHABILITÁCIÓ 383
9.1. Verseghi Anna: Felülről lefelé tekintve - Corticalis sérülés következtében megjelenő vizuális zavarok 384
9.2. Verseghi Anna: Figyelmen kívül hagyott világ hiányérzet nélkül - A Neglect 394
9.3. Szuhaj Mihály, Fábri Timea, Szatmári Péter: Látássérült emberek életvitelét segítő eszközök és szolgáltatások bemutatása 402
9.4. Tolnayné Csattos Mária, Joszt László: Látássérült személyek elemi és foglalkozási rehabilitációjáról 411
9.5. Somlai Judit: A rehabilitáció jelentősége és lehetőségei a neuro-ophthalmológus részéről 417
10. INDEX 419