Az idegrendszer kórtana

Kiadó: Debreceni M. kir. Tisza István-Tudományegyetemi Nyomda
Kiadás helye: Debrecen
Kiadás éve: 1944
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 151 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Különlenyomat. Fekete-fehér ábrákkal illusztrált. Írta Dr. Sántha Kálmán egyetemi ny. r. tanár, a Debreceni Ideg- és Elmeklinika igazgatója. Debreceni M. Kir. Tisza István-Tudományegyetemi Nyomda nyomása, Debrecen.
ELŐSZÓ
Részlet a könyvből:

XII. Az idegrendszer kórtana.
Irta : Dr. SÁNTHA KÁLMÁN.
1. Bevezetés.
Az idegrendszert jellemző működések : ingerlékenység, vezetés és visszahatás - tulajdonképen, az élő protoplasma három alapvető sajátságából származnak. Elvileg új tehát az idegrendszer működésében nincs, csupán arról van szó, hogy a protoplasma említett alapvető sajátságai az idegszövetben érték el legmagasabb differentiáltságukat. Az első nyomok már az egysejtűeknél megtalálhatók : a megérintett amoeba megmozdul és az ingerlés helyétől eltávolodni igyekszik. Ez esetben egyetlen sejt mint receptor (inger-felvevő), conductor (ingerfeldolgozó és vezető) és effector (visszaható) szerepel egyidejűleg. A többsejtűeknél e sajátságok szolgálatára külön fajlagos elemek differentiálódtak ki. A végső lényeg itt is ugyanaz, vagyis : külső behatásokra megfelelő módon reagálni, a külvilághoz alkalmazkodni. Az idegrendszer tehát az optimális alkalmazkodás érdekében fejlődött szerv. Lényege, jelentősége és működése legjobban úgy érthető meg, ha korai phylogeneticus kialakulását vesszük szemügyre.
A szivacsféléknél (Spongiaria) azt látjuk, hogy egyes hámközti sejtek contractilis elemekké fejlődnek, azaz külső behatásokra összehúzódni képesek. A tömlős állatoknál (Coelenterata), így az aktiniáknál, ezek a contractilis sejtek többé már nem a hámsejtek között foglalnak helyet, hanem mint primitiv izomsejtek különülnek el. A hámsejtek közül pedig egyes elemek primitiv érző-sejtekké fejlődnek és nyúlványaik közvetlen összeköttetésbe jutnak e primitiv izomsejtekkel. Ezt a közvetlen érzősejt-izomsejt kapcsolatot találjuk az aktiniák tentaculumaiban. Az aktiniák testében az idegrendszer fejlődésének további lépését látjuk. Itt az érző-sejt már nem közvetlenül kapcsolódik az izomsejttel, hanem közbeiktatott intercalaris sejt útján (166. ábra).
Ettől a legegyszerűbb emberi reflexív annyiban különbözik, hogy a receptorsejtnek csupán a nyúlványai vannak a felszínen, míg maga a sejt-test a csigolya közti dúcban helyezkedik el (167. ábra).
Az idegrendszer fejlődésének alacsony fokán centralisálódás jeleit még nem látjuk, a reflex-ívek egymástól függetlenül működnek, vagyis az idegrendszer tevékenysége diffus és localis. A centralisatio első nyoma a férgeknél (Vermes) mutatkozik. A nem segmentált férgeknél a garat körül fejlődik ki az ú. n. fejdúc és ebből nő hátrafelé az idegrendszer többi része. A segmentált férgeknél (Annelidae) már a gerincesekhez (Vertebratae) hasonlóan a központi idegrendszer a külső csiralevélböl hasad le. A fejlődésnek ez a módja a szelvényeződéssel áll kapcsolatban. A fokozatos fejlődés során, mely embernél éri el a tetőfokát, egyre élesebben különül el az idegrendszeri működések kétfélesége, így egyfelől a reflexes és ösztönös életfolyamatokat szolgáló idegműködések (férgek, ízeltlábúak), másfelől az egyénileg szerzett és tudatos működések (gerincesek, főleg ember). Vissza
TARTALOM
1. Bevezetés 549
2. A neuron fogalma és szerkezete 553
3. Az axon ép és kóros élettana 556
4. A reflex-működésről általában 562
A reflex-működés jellemző sajátságai 565
5. Gerincvelő 570
A) A gerincvelő szerkezete.. 570
I. Felszálló pályák 571
II. Leszálló pályák 573
III. Intraspinalis pályák.. 574
IV. Mellső gyökér-neuronok 575
B) A gerincvelő működéséről
általában. Gerincvelői működészavarok 575
I. Mozgató működés --------575
II. Érző működés 576
III. Tonus-szabályozás és
coordinatio 579
IV. Vegetativ (autonom) működések 580
V. Reflex-működések --------581
C) A gerincvelő, mint segmentalis szerv 584
I. Mozgató segmentumok 584
II. Érző segmentumok.. 584
III. Tónus és coordinatio.. 586
IV. Vegetativ segmentumok 586
V. Reflex-segmentumok.. 593
D) Gerincvelő bántalmak typusai 595
I. Mechanikai ártalmak.. 595
II. Degenerativ rendszer
megbetegedések 598
III. Gócos bántalmak 598
6. Agytörzs 598
A) Külső alaki viszonyok ________598
B) Mikroskopos viszonyok ________599
C) Az agytörzs ép és kóros
élettana 607
I. Agyidegek 607
Az agyidegek szerkezete,
működése és működési
zavarai 609
II. Agytörzsi reflexek --------618
Alsó agytörzsi reflexek 618
Felső agytörzsi reflexek 619
III. Agytörzsi vitális működések 620
IV. Az agytörzs pályarendszerei 621
Efferens pályák 621
Afferens pályák 623
V. Az agytörzs saját rendszerei 626
7. Extrapyramidalis rendszer ________627
A) Anatómiai viszonyok 629
I. Szűkebb értelemben vett
extrapyramidium ________629
1. Központok 629
2. Rendszertani kapcsolatok 630
II. Tágabb értelemben vett
extrapyramidium ________631
1. Kisagy velő 631
2. Nagyagykérgi extrapyramidalis mezők 634
B) Működés 634
I. Agytörzsi működések.. 634
1. Tartási, vagy posturalis reflexek 635
2. Állási, vagy beállítódásos reflexek.. 636
II. Kisagyvelői működések 637
III. Striopallidaris rendszer
működése 638
IV. A mozgási integratiók
általános áttekintése.. 639
C) Kórélettan 642
I. Az extrapyramidalis
központok kórtünetei.. 642
1. Kísérletes vizsgálatok (sértések) 642
2. Klinikai pathologiai
adatok 642
II. Extrapyramidalis tónus
és mozgászavarok --------644
1. Tremor 644
2. Chorea 645
3. Ballismus 645
4. Athetosis 645
5. Dystonia 646
6. Myoclonia 646
7. Tic 647
8. Hypertoniás-akinesis 647
III. Az extrapyramidalis
mozgászavarok általános
kórélettani áttekintése 647
8. Hypothalamus 648
I. Anatómiai viszonyok.. 648
1. Hypothalamicus
magvak 648
2. Hypothalamicus
kapcsolatok 649
II. Működés 630
1. Izgatásos és kiirtásos kísérletek 650
2. A hypothalamus integrativ működése 650
III. Kórélettan 652
9. Nagyagyvelö 654
A) Opticus rendszer (II. agyideg) 654
I. Anatómiai és szerkezeti viszonyok 654
II. Kórélettani viszonyok.. 656
B) Olfactorius rendszer (I. agyideg) 659
I. Anatómiai és szerkezeti viszonyok 659
II. Kórélettani viszonyok.. 660
C) Thalamus 661
I. Szerkezeti viszonyok. A
thalamus-magvak és öszszeköttetéseik 661
II. Működés 663
III. Kórélettan 664
1. Érzészavarok 664
2. Dyskinesiák 665
3. Psychoreflex zavarok 665
D) Agykéreg 666
I. Anatómiai szerkezet.. 666
II. Az agykéreg működése.
Agykérgi localisatio.. 671
1. Elsődleges agykérgi
központok 671
2. Másodlagos agykérgi
központok 673
3. Harmadlagos agykérgi központok (associatiós mezők).. 674
III. Az agykéreg kórélettana 677
1. Agykérgi mozgászavarok 677
2. Agykérgi érzészavarok 680
3. Agykérgi látászavarok 680
4. Agykérgi hallászavarok 681
5. Agykérgi szaglászavarok 681
6. Agykérgi ízlészavarok 681
7. Magasabbrendű agykérgi működészavarok 681
8. Epilepsiás megnyilvánulások 685
Függelék 686
Az agyvelő és koponyaüreg
nedvkeringése 686
A) Agyi vérkeringés 686
B) Liquor cerebrospinalis.. 689
C) Koponyaüri hydrodynamikai viszonyok 691
Tárgymutató 697