Böngésszen kínálatunkban, majd helyezze
az Ön által választott könyvet a kosárba.
Tanulmányok a Dendrocoelum Lacteum Oerstd. szövettanáról - Az MTA Vitéz-díjával jutalmazott pályamű
- 289 oldal
- Kötés: kemény kötés
- jó állapotú antikvár könyv
- Szállító: Weöres Antikvárium
- Korának megfelelő állapotban, kis hibákkal
- foltos
- kopottas
- aláhúzásokkal
TARTALOM
Bevezetés 7
A kültakaró és mirigyei 9
a) Csillangós hámsejtek 10
Külső alak 10
Szerkezet 13
Támasztóelemek 14
Hosszanti csíkoltság 15
Alapnyújtványok 18
Rhabditisek 18
Idegen képletek a hámban 20
Sejttest és mag 21
A hámsejtek alkotásának magyarázata 22
b) Tapasztósejtek 25
Tapasztóöv 27
Alaphártya 30
c) Mirigysejtek 31
1. Rhabditis-képző sejtek 33
Rhabditis-képző sejtek átalakulása hámsejtekké 36
Rhabditisek rendeltetése 41
2. Nyálkasejtek 46
Nyálka rendeltetése 52
3. Ragadós állományú mirigysejtek 55
A ragadós állomány rendeltetése 59
4. Ismeretlen váladékú sejtek 63
d) Általános áttekintés és következtetések 67
Gastrovascularis rendszer (Bélcsatorna) 71
1. A szájnyílás és a szájcsatorna 71
2. A garatzsák 72
3. A garat 74
a) A garathám 75
b) Alaphártya 82
c) Izomzat 83
d) Mirigyes réteg 85
e) Garat idegei 92
4. Bélcsatornarendszer 95
Kötőszövet 99
Általános jellemzés 99
Irodalmi adatok bírálata 101
A vizsgálat módjai 104
Sejtféleségek a kötőszövetben 107
Párnasejtek 107
A bél csatornát körülvevő kötőszövet nyújtványos sejtjei 115
Izomközt (intermuscularis) kötőszöveti sejtek 117
Függelék: differentiálatlan sejtek (»Stammzellé«-k) 121
Kötőszöveti alapállomány és a mesoglaea-lemez 124
Mesoglaea-lemez 125
Izomzat 127
a) Bőrizomtömlő 127
b) A testet különböző irányban átjáró rostok 130
Szöveti szerkezet 133
A rostok fajai 133
Sejtmagvas függelék 134
Protoplasmás nyújtványok 137
Összehuzékony állomány elrendeződése 138
Az úgynevezett myoblasták 142
Kiválasztórendszer 143
A csatornázat szövettana 144
Végcsatornácskák 148
Idegrendszer 154
Alkattan 154
Vezetőpályák 154
A hasoldali hosszanti főtörzsek és commissuráik 156
A kerületi idegrendszer 162
Az agytájék 163
Agytájék commissurái 164
Az agytájék idegei 165
Érzékszervek 168
1. Szemek 168
2. Tapogatók 168
Az idegrendszer szövettana 169
Bevezetés 169
Festés útján elért eredmények 174
A dúczsejtek testének chromatikus rácsozata (tigroid) 174
Sejtmag 178
Sejttest szerkezete 178
Idegszövet 179
Vezető fonalkák (neurofibrilla) 181
A GoLGl-féle telítés eredményei 182
Receptorius dúczsejtek 187
A hámalatti receptorius dúczsejtek nyújtványainak
elágazása 189
Érzőszálak 190
A Dendrocoelum érzékeiről 192
A vezetőpályákról általában 193
Az idegszövet sejtjeinek munkaképessége 200
Az idegszövet viszonya más szövetelemekhez 201
Ivarkészülék 202
a) A szaporítósejtek előállítói és vezetői 203
1. Petefészek 203
Alak és burok 203
Táplálósejtek (stroma) 204
Petesejtek 205
2. Sziktüszők 212
3. Petevezeték 218
Tuba 219
Szikkapús szakasz 222
A szikvezeték óriási sejtjei 223
Mirigyvezetékes szakasz 229
4. Herék 230
5. Vasa efferentia 232
6. Vasa deferentia 233
7. Tubi seminales 233
8. Ductus seminales 236
b) A párzás szervei 237
1. A hímivarú párzószerv : a penis és mirigye 238
Izomzat 239
Kötőszövet 242
Idegzet 244
Takaróhámsejtek 244
A penis mirigysejtjei 246
Különleges penismirigyek 247
Nyálkasejtek 248
2. Női ivarú párzószerv : vagina és receptaculum seminis 249
3. Penishüvely 255
4. és 5. Ivarelőtér, ivarnyílás 258
c) Járulékos szervek 259
1. Izmos mirigy 259
2. A tojás képzéséhez járuló mirigysejtek 266
A használt irodalmi források jegyzéke 268
Ábramagyarázat 273
Rövidítések magyarázata 274 BEVEZETÉS. Lang-nak [4.] 1903-ban megjelent nagy elméleti munkája (Beitráge zu einer Trophocoeltheorie), melynek első és második fejezete széles alapon fejti ki a Gyűrűsférgek-nek (Subphylum Meristhelminthes, Apáthy) az Örvényférgek-hez (Turbellarii) hasonló ősöktől való származását, a tudományos világban kiváló érdeklődést keltett a Férgek eme két csoportja iránt.
A mily kimerítően vannak szövet- és fejlődéstani szempontból feldolgozva a könnyebben vizsgálható Gyűrűsférgek, ép oly hézagosak az Örvényférgek-re vonatkozó ily ismereteink, melyek pedig egyedül lehetnének biztos alapja a Lang elméletének. Itt még a legfontosabb kérdések is tisztázandók, úgy hogy maga Lang ([4.] p. 82.) is égetően szükségesnek tartja alaposabb vizsgálatukat.
Tapasztalatom szerint ismereteink hézagosságának oka abban rejlik, hogy az Örvényférgek a Spongyák-kal együtt a legnehezebben vizsgálható állatok. A Spongyák a legalsóbbrendű Protaxoniák (Coelomátlanok), az Örvényférgek pedig a legalsóbbrendű Heteraxoniák (Coelomások). Ott még a szövetekké nem rendeződött alakelemek aprósága és a test metszésre való előkészítésének nehézsége a legfőbb akadály, itt pedig az, hogy a kialakulóban levő különféle szövetnemek egymást minden irányban sokszorosan átjárják, és sokszor még az egyes sejtféleségek megkülönböztetése is igen nehéz. Végül, csaknem minden szerzőnek egyértelmű nyilatkozata szerint, nagyon nehéz az Örvényférgek-bői kifogástalan mikroszkópi készítményeket előállítani.