A Délvidék története 2.kötet . A török kiűzésétől Trianonig 1683-1920 (Közép-Európai Monográfiák)

Saját képekkel - Közép-Európai Monográfiák 6. - Kiadó: Egyesület Közép-Európa Kutatására, Szeged - A PhD-fokozatot megszerző oktatók-kutatók kétféleképpen szoktak disszertációjuk témájához viszonyulni a fokozat megszerzése után. Egy részük szinte azonnal elhagyja a témát és soha többé nem kutat és ír róla. Mások rendszeresen vissza-visszatérnek a PhD-disszertáció témájához. Kisebb-nagyobb részeket újragondolnak, újraírnak és egyszer csak azt veszik észre, hogy az egykor 150-200 oldal terjedelmű disszertációjukhoz már újabb 500-600 oldalt írtak hozzá.
Jómagam is a kutatók e csoportjához tartozom. 2004-ben védtem meg regionalista PhD-disszertációmat, melynek egyik fele a Délvidék, mint történeti régió fejlődésével foglalkozott. Azóta rendszeresen visszatérek a délvidéki témákhoz, hol könyvfejezetként, hol folyóiratban megjelenő tanulmányként, hol konferencia cikként bővítgetem. Ennek során jutottam arra a elhatározásra, hogy megírom a Délvidék, mint történeti régió sorsát az Árpád-kortól (lásd Ajtony vezér Maros-menti f törzsi államát) napjaink eurórégiós törekvéseikig. Úgy vélem ezt a célt egy 20-25 íves nagy monográfia megírásával lehetne elérni. Napjaink felgyorsult viszonyai (kutatni, oktatni, pályázni kell) között azonban szinte lehetetlenség 20-25 ívet egyszerre megírni és megjelentetni. Ezért azt a megoldást választottam, hogy a témát 4 darab egyenként 5-6 íves kismonográfiában írom meg az alábbi módon:
• A Délvidék története 1. kötet: Ajtony törzsi államától a török korig • A Délvidék története 2. kötet: A török kiűzésétől Trianonig 1683-1920
• A Délvidék története 3. kötet: A Trianontól 1945-ig
• A Délvidék története 4. kötet: 1945-től napjainkig
Jelen kötet a fenti négy részes sorozat 2. kötete, amely a török kiűzésétől Trianonig tekinti át a régió történetét. A 19-20. századra vonatkozóan a Délvidék fogalma viszonylag jól körülhatárolt (erről bővebben lásd jelen könyv 3. fejezetét), viszont a 17-18. századra vonatkozóan szükségesnek tartjuk itt, a „Bevezetésben" definiálni azt, hogy mit is értünk a Délvidék fogalma alatt.- További ismertető. "Belelapozás". - - Tartalom:
BEVEZETÉS 7
1. FEJEZET: A DÉLVIDÉK TÖRTÉNETE A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL
1848-IG 9
1. A törökellenes felszabadító háború 1. (1683-1699) 9
1.1. A törökellenes felszabadító háborúk, különös tekintettel a Délvidékre 9
1.1.1. A törökellenes háborúk első három szakasza 9
1.1.2. A szerbek és a törökellenes felszabadító háború 15
1.1.3. A szerbek és a délvidéki vármegyék 19
2. A Délvidék a Rákóczi-szabadságharc időszaka (1703-1711) alatt 20
2.1. Az első megbékélési kísérlet és a 1704. évi bácskai hadjárat 20
2.2. A második megbékélési kísérlet (1705) 22
2.3. A harmadik megbékélési kísérlet (1707-1708) 23
2.4. Összefoglalás 25
3. A törökellenes felszabadító háború 2. (1716-1718) 26
3.1. III. Károly első török háborúja (1716-1718) 26
3.2. III. Károly második török háborúja (1737-1739) 28
4. A Délvidék története a 18. században 28
4.1. Bácska jellemzői (1711-1785) 29
4.1.1. Bácska etnikai viszonyai a 18. században 29
4.1.2. A vármegye küzdelme a szerbekkel 31
4.2. A Bánság története a 18. században, avagy a Temesi Bánság
(1718-1779) 34
4.2.1. A regionalizációs kísérlet jellemzői 34
4.2.2. Az etnikai térszerkezet alakítása/alakulása 36
4.2.3. A gazdasági élet jellemzői 38
4.2.4. Az első regionalizációs kísérlet vége és értékelése 39
4.3. A Délvidék és II. József közigazgatási reformja (1785-1790) 40
4.4. A szerbek és a magyar vármegyék (1790-1848) 43
2. FEJEZET: A DÉLVIDÉK TÖRTÉNETE 1848-1867 47
1. Az 1848-1849-es szabadságharc és a Délvidék 47
1.1. Szerb etnoregionalista törekvések 47
1.2. A délvidéki szerb-magyar háború eseményei 1848-1849 49
2. Az önkényuralom és abszolutizmus kora 1849-1867 53
2.1. A Szerb Vajdaság és Temesi Bánság 1849-1860 53
2.2. A Délvidék 1860-1867 között 56
3. FEJEZET: A DÉLVIDÉK ARANYKORA, A DUALISTA KORSZAK
(1867-1918) 57
1. Módszertani megfontolások: avagy mekkora volt a délvidéki régió 57
2. A gazdasági élet: A Délvidék aranykora 63
2.1. A mezőgazdaság 63
2.2. Az ipar 66
2.2.1. A dualista Magyarország iparának területi elhelyezkedése 66
2.2.2. Temesvár ipara 67
2.2.3. Arad ipara 68
2.2.4. Szeged ipara 70
2.2.5. A három délvidéki „ipari régión kívüli nagyipari központ"
összehasonlítása 71
2.2.6. A Krassó-szörényi iparvidék jellemzői 72
2.2.7. Bács-Bodrog és Torontál megye ipara 73
2.3. Közlekedés 74
2.4. Kereskedelem 76
2.5. Szolgáltatások 78
2.5.1. A modern városfejlődés elemei 78
2.5.2. Oktatás 78
2.5.3. Pénzügyi szektor 80
2.6. A délvidéki városok és a városhierarchia 82
3. A Délvidék politikai élete, avagy a szerb-magyar viszony jellemzői 83
4. A Délvidék és az első világháború 1914-1918 86
4. FEJEZET: A DÉLVIDÉK FELOSZTÁSA 1918-1920 89
1. A Délvidék felosztása (1918-1920) 89
1.1. A belgrádi katonai konvenció 89
1.2. A Délvidék szerb megszállása és a hódítás „legalizálása" 92
1.3. A Bánságért folyó szerb-román vetélkedés kirobbanása 95
1.4. A jugoszláv-magyar határ és a Bánság kérdése a békekonferencián 98
1.4.1. A jugoszláv igények megfogalmazása 98
1.4.2. A Bánság megosztásának kérdése 99
1.4.3. A magyar-jugoszláv határ további szakaszai 104
2. A végeredmény: Egy régió három felé szakítása 108
FÜGGELÉKEK 109
1. Térképek jegyzéke 109
2. Táblázatok jegyzéke 111
3. A szerző korábbi publikációi a témakörben 112
4. Felhasznált irodalom 114