I-IV. (Ószövetség: A teremtés - A Pátriárkák - Józsua - A Bírák - A királyok - Saul-Dávid - Salamon - A próféták) Színes képregény

A Teremtés - A Pátriárkák:

Ez a kötet a világ teremtését meséli el.
Ádám és Éva megjelenésekor kezdődik a párbeszéd a Teremtő és a teremtett világ között. Ezt a párbeszédet folytatják a Pátriárkák. A Teremtő szavára mindegyikük a maga módján válaszol.
Ábrahám hisz. Ebből merít erőt, hogy elhagyja a földjét, s elinduljon az Ígéret Földje, Kánaán felé.
Izsák engedelmeskedik. Kész arra, hogy feláldozzák, de apja hite megmenti őt.
Jákob küzd. Talán magával Istennel. És amikor titokzatos támadója megáldva őt eltűnik előle, Jákob átváltozik. Családalapító lesz belőle. Tizenkét fiú, tizenkét izraeli törzs ősatyja.
József megbocsát. Féltékeny testvérei meg akarták ölni, kútba dobták, rabszolgának adták el, ő mégis kiállja próbatételeket, és a fáraó helytartója lesz. És ekkor gabonát ad éhező családjának, és a Nílus deltájának leggazdagabb vidékére telepíti le az éhség elől menekülő szeretteit. Így menti meg őket és népének jövőjét.


Mózes - Józsua - A bírák:

Egyiptomban vagyunk. József és testvérei utódai igen megsokasodtak, csakhogy sorsuk csupa szenvedés, annyira sanyargatja őket a fáraó. Mózes, a szabadító vezetésével átkelnek a Vörös-tengeren. A sivatagban az Exodus során számtalan megpróbáltatás vár rájuk, ám élteti őket a remény, hogy meglátják a Kánaánt, apáik földjét. A Sínai-hegy magányában Mózes megkapja a Tízparancsolatot, amelyet átad népének.
A Kánaánba érkezés öröme már Józsuának jut, Mózes tanítványának és örökösének, Jákob fiainak bolyongása véget ér, immár saját földjük van. Tanácsadó Bírák veszik vállukra a szövetséges, de a helyi szokásokhoz alkalmazkodni hajlandó héberek sorsát. Debóra, Gideón és Jefte sorra egymás után, mind felveszik a harcot az irigy szomszédok üzelmeivel.
Sámson pedig, a népi hős, híres tetteivel gúnyt űz a filiszteusokból.


A királyok, Saul - Dávid - Salamon:

A harmadik kötet arról szól, hogyan szerződik meg a királyság. Az izraeliták királyt követelnek Sámueltől. Olyan vezetőt akarnak, amilyen szomszédaiknak is van. Sámuel, Isten szószólója, úgy gondolja, Izraelnek már van királya, Isten, és nincs szüksége másikra. Így Sault legjobb meggyőződése ellenére keni fel, ám olyan intelmek kíséretében, amelyek majdan Izrael királytörvényét alkotják.
Sámuel szenteli fel a második királyt is, Dávidot, aki megerősíti a birodalmat, szétszórja ellenségeit, és meghódítja Jeruzsálemet. "Dávid városa" Isten népének vallási központja lesz, ugyanis a király odahozatja a szövetség ládáját Kirját-Jeárimból, ahol addig volt.
Fia, Salamon a következő király. Megvalósítja Dávid dédelgetett vágyát, hajlékot épít Jeruzsálemben a szövetség ládájának, pompájáról messze földön híres templomot. Így lesz ezen a vallási székhelyen egyértelműen jelenvaló Isten.


A próféták:

Salamon halála után az Ígéret Földje kettészakad. Az északi rész Izrael királysága, fővárosa Szamaria, a déli rész, Jeruzsálem körül Júda királysága. Dávid városának ellensúlyozására az északi királyságban két új szentélyt is építenek, aranybikával a főoltáron.
A láthatáron két nagyhatalom verseng egymásal: Egyiptom és Asszíria, és kétfelől szorongatják a zsidó népet. Megalázó védelmi szövetséget ajánlanak. Ebben az árulástól, kétségektől teli nyomorúságos időben küld prófétákat az Isten, hogy az ő szándékait hirdessék.
Megjósolva a veszélyeket, a bűnöket ostorozva, újraélesztve a reményt, a Teremtő kifogyhatatlan jóságára hivatkozva hirdetik Isten dicsőségét. Illés, Elizeus, Amósz és Hóseás, Ézsajás és Mikeás - ki-ki a maga adottságai szerint - megpróbálják elhárítani a fenyegető veszélyeket.
721-ben időszámításunk előtt asszír seregek fogják ostromgyűrűbe Szamariát.

Az egyik könyv gerincén kis papírhiány.