Csaba (Díszkiadás 27. kötet)

Részlet a könyvből:

"Csak a Külmonostor utca tájékán csattantak még egyes lövések, egyébként szokatlan csöndesség ülte meg a téli alkonyatba temetkezett várost. A köd tépett foszlányokban lógott a lámpavasakon, a bronzolt fák dideregtek, s a széles, hólepte, szürke utcán sehol nem mozdult senki. Zárva voltak a kapuk, a legtöbb ablakot tábla takarta vagy zsalu, vagy leeresztett függöny. Halott volt az utca. A házak is mintha meghaltak volna, vagy mintha dermedt álomban aludnának. Csak a kéményeken osont ki bujkálva a füst, mint félénk lélegzetvétel, de ahogy megjelent, elkapta azt is a szél, és leszorította a hólepte tetőkre, nehogy árulója lehessen az elrejtőzött életnek."