Bankett a Kék Szarvasban (Regény - Franklin-Társulat) - Saját képpel

Ismertető: Nagy ​napra készül a határszéli kis helység előkelősége – az orvos, a gyógyszerész, a főintéző, a vámtisztek –, baráti körben ünnepli Bergen Antal állomásfőnök harminc éves szolgálati jubileumát. Az állam is jutalmazza a hivatalnoki hűséget, az ünnepeltet a polgári erények kiskeresztjével tüntetik ki. Ez a nap összegezi egy élet eredményeit, de ez a nap egyben a számadás napja is. A körülmények arra késztetik Bergen Antal állomásfőnököt, hogy kíméletlenül nézzen szembe eddigi életével, és tegye mérlegre eredményeit… A Bankett a Kék Szarvasban nem mai regény. Ismeretlen országban játszódik, soha nem hallott földrajzi és személynevek szerepelnek lapjain. Mégis, mint egy panoptikumban, megelevenedik benne a két világháború közötti magyar vidék értelmiségének élete, és a Bergen Antal életével együtt mérlegre kerül. Hogy mi az oka ennek az álruhába öltöztetett korhűségnek – amely minden kendőzésen átsüt, vádol és leleplez –, erről valljon az író saját szavaival. – A Bankett a Kék Szarvasban alakjain az álruha valóban inkább leleplez, semmint eltakar. Pontosabban úgy takar, hogy felhívja a figyelmet: nézz mögém! Ugyanez a, mondhatni, naiv inkognitó fedez és árulkodik Bilicse Péter szegényember című regényemben, melyet nemrégiben adott ki a Magvető, és Április című színművemben, amelyet 1934-35-ben játszott a Nemzeti Színház. Az álruha és álkörnyezet, írás közben, hogy úgy mondjam, szabad kezet biztosított, szüntette a feszélyezettséget. Ez az áttetsző műfogás – nem első persze és nem utolsó a hazai irodalomban, de más irodalmakban sem – fokozottabban rá is irányítja a figyelmet arra, hogy itt valami turpisság van. Ez az összekacsintás az olvasóval erősebben köti a történéseket helyhez és időhöz.

Eredeti megjelenés éve: 1935- További ismertető: "Belelapozás".