Örömök kertje

Ezeket a meséket régen írtam, talán nem is azzal a gondolattal, hogy könyv legyen belőlük, inkább azért, hogy két kisfiamnak a magam módján mesélhessek. Ők megszerették ezeket a meséket, és esténként, mikor kis ágyuk mellé ültem, már maguk kérték az Igazlátó királyt, a Balga óriást, vagy az Örömök Kertjét. Mielőtt elaludtak volna, mindig kérdezősködtek a kis Péterke vagy Jánoska sorsa felől, és nagyon boldogok voltak, mikor megtudták, hogy kalandos vándorútjuk sok-sok viszontagság után szerencsésen végződött.