A modern fizika a keleti bölcselet tükrében

A könyv szerzője éppen a tengerparton pihent, amikor felmerült benne a könyv megírásának gondolata. Figyelte a tenger hullámzását és saját lélegzését, s hirtelen rádöbbent, hogy minden, ami a környezetében történik, egy hatalmas, mindent átfogó kozmikus tánc része. Fizikus lévén tudta, hogy a homok, a kövek, a víz, a levegő és saját teste is rezgő molekulákból és atomokból áll, amelyek más részecskék kölcsönhatásából szül,ettek és így is pusztulnak el, s hogy a földet állandóan újabb és újabb ilyen kölcsönhatásokat hozva létre. Mindezt elméletileg már régen tudta, de most érezte igazán át, hogy ez tényleg a mindennapi reális valóság, és arra, gondolt, hogy ez az egész körforgás, a részecskéket teremtő és újra elpusztító kozmikus energiák örök kavargása nem más, mint a hindu Siva Isten tánca.
Ebben az időben a szerző már foglalkozott a modern fizika és a keleti miszticizmus közötti párhuzamokkal. Különösen vonzódott a Zen Buddhizmus paradoxonjaihoz, amelyek megdöbbentően emlékeztették a relativisztikus kvantumelmélet rejtélyes ellentmondásaira. A párhuzamok megfogalmazásánál igen nehéznek látszott a racionális analitikus gondolkodás és a misztikus igazság meditatív tapasztalata közötti szakadék áthidalása.