A korai buddhista filozófia lélektani attitűdje

A ​szerző e kötetben azokat az alapvető fogalmakat és elgondolásokat mutatja be közérthető formában, amelyek valamennyi buddhista iskolában közösek. Alapjául egy VII. és XII. század között keletkezett Abhidhamma-pitaka gyűjtemény, Anuruddha Thera Abhidhammat-tha-sangahája szolgált.
Az Abhidhammattha-saṅgaha az egyéb Abhidharma-szövegekhez hasonlóan tömör és sűrített formában mutatja be a buddhista tanítás alapeszméit. Minden fogalomnak szinte matematikai szigorúsággal meghatározott helye van, ahol nemcsak az a fontos, ami elhangzik, hanem az is, hogyan hangzik el, a logika és a dialektikus gondolkodás ugyanis ebben az esetben teljes egészében a megélt valóság szisztematikus bemutatását szolgálja.
A könyv, amelyet az olvasó a kezében tart, a szerző húszas években megjelent tudományos közleményeire nyúlik vissza, s az indiai Patna Egyetemen 1936-37-ben tartott előadásainak összefoglalását képezi. A felölelt anyag nemcsak a buddhista filozófia kérdései iránt komolyan érdeklődő olvasó számára nélkülözhetetlen, de gyakorló buddhisták pszichológiai tájékozódásához is rendszerezett segítséget nyújt.
Míg a kötet első fejezetei könnyen érthetők, a későbbi részek nyilvánvalóvá teszik, hogy nem pusztán intellektuálisan összeállított értekezésről van szó, hanem olyan tapasztalatok megosztásáról, amelyeket a szerző önmagán végzett meditatív munkája során szerzett. E saját élő tapasztalás tette őt képessé arra, hogy behatoljon a buddhista mélylélektan rejtett hagyományaiba.