Gond 21-22. Filozófiai Esszéfolyóirat,1999.

"A gond, amint egy ízben egy folyón kelt át, agyagos földet pillantott meg elgondolkodván vett belől egy darabot, és formáz-ni kezdte. Miközben műve felett tanakodott magában, hozzálépett Jupiter. A gond megkérte őt, hogy leheljen lelket a megformált anyagdarabba. Jupiter ezt készséggel teljesítette. Ámde amikor teremtményének a gond saját nevét akarta volna adni, Jupiter megtiltotta ezt, és azt követelte, hogy inkább az ő nevén nevezzék el. Miközben a gond és Jupiter az elnevezésről vitatkozott, felbukkant a Föld (Tellus) is, és azt kívánta, hogy a teremtmény az ő nevén neveztessék, mivelhogy ő meg testének egy darabját kölcsönözte neki. A vitázó felek Saturus kérték fel döntőbírául. És Saturnus a következő igazságosnak tűnő döntést hozta: Te, Jupiter, mivel te adtad neki a lelket, halálakor visszakapod azt, te pedig, Föld, aki a testét adományoztad, visszakapod a testet. Mivel azonban elsőként a gond formázta meg ezt a lényt, ezért ameddig csak él, a gondé leszen. mivel pedig vita folyik az elnevezés-ről, homonak kell hívni, mert a humusból (föld) vétetett'."